Fejér Dénes emlékére

Nagyapámat 1956 után „népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalom vezetésével elkövetett bűntett”-ben marasztalták el, első fokon öt, másodfokon másfél esztendő letöltendő börtönbüntetésre ítélték. A bíró indoklása szerint ez a büntetés „szükséges és elégséges” volt. Mindezt én csak valamikor 1987 körül tudtam meg, persze. Emlékszem, 1987 őszén – elsős voltam a Tömörkényben – a történelemórára helyettesíteni bejövő megbízott igazgató még ellenforradalomról beszélt nekünk. Hittük is meg nem is (a magam részéről inkább nem). 

Évekkel később került a kezembe a háromkötetes munka, amely arra vállalkozott, hogy az összes ötvenhatost bemutassa: ki, hol és mit tett, milyen „szükséges és elégséges” büntetéseket kapott. 

Azt hiszem, abban a könyvben találkoztam először Fejér Dénes nevével. 

Vele magával jóval később, s különös módon először nem itthon, Szegeden, hanem Budapesten, talán egy írószövetségi közgyűlésen. Később viszonylag rendszeresen. Furcsa módon alig beszéltünk ötvenhatról. Irodalomról, közéletről annál többet. Egyszer megajándékozott egy vékonyka füzettel, amelyben a kvalitokrácia alapjait fektette le: saját társadalomelméleti álmát, a minőségen alapuló demokrácia utópiáját. – Igen, voltaképpen álmodozó volt, aki (Juhász Gyula szavaival élve) gazdagítni vágyott a világot és embert, és úgy szerette az életet, ahogy a gyermekek. Álmodozó volt, olyan fogalmakon rágódott, mint az igazságosság és az igazság. Álmodozó volt, aki komolyan hitt a szabadságban, az egyenlőségben és az egyre inkább elfeledett harmadikban, a testvériségben. Álmodozó volt, aki ugyanakkor hasznossá válni akart. És azzá is vált. Tanárként, könyvkiadóként, szerkesztőként, szervezőként, barátként, mentorként. Emberként.

Nemrégiben elhívott magához, hogy könyveket adjon nekem, mondván, nálam jobb helyen lesznek. Ezzel és így búcsúzott, azt hiszem. Kilencvennégy esztendős elmúlt, de a szemében még mindig ott bujkált a huncut mosoly. Úgy hiszem, ott bujkál azóta is.

Fejér Dénes temetése csütörtökön 11 órakor lesz a a szegedi Bajai úti Református temetőben.