2024.04.28. 13:06

Koronaszentelést tartottak a szegedi ferences templomban – Galéria, Videó

A korona tanít, eligazít, felelősségre von és előrevetíti a jövőt – fogalmazott Gyulay Endre prédikációjában a Szent Korona hiteles másolatának felszentelése alkalmából rendezett ünnepi szentmisén az alsóvárosi Havas Boldogasszony templomban. A szerzetesek és a hívek számára kettős ünnep volt a vasárnapi, ugyanis napra pontosan 555 évvel azelőtt kezdte meg Mátyás király a szegedi ferences templom felújítását.

Koós Kata

Gyulay Endre hangsúlyozta, hogy a Szent Korona nem pusztán koronázási ékszer, hanem a keresztény értékek melletti elköteleződés jelképe. Fotó: Török János

A Magyar Nemzetőrség Országos Szövetsége kérésére zajlott le a Szent Korona hiteles másolatának megszentelése az alsóvárosi Havas Boldogasszony templomban vasárnap délelőtt. Gyulay Endre nyugalmazott megyéspüspök vezette a szentmisét és szentelte meg a koronát Kárpáti Kázmér ferences szerzetes, plébános koncelebrálásával.

Koronaszentelést tartottak a szegedi ferences templomban – Galéria: Török János

Gyulay Endre prédikációjában felidézte, hogy a Szent Koronát II. Szilveszter pápa küldte Asztrik érsekkel Szent István király koronázására. Hangsúlyozta, hogy az nem pusztán koronázási ékszer, hanem a magyar államiság és a keresztény értékek, a krisztusi lelkület és tanítás melletti elköteleződés jelképe. Szent István nem csak szavaiban, de egész példamutató életével vállalta a kereszténységet. Ahogy fogalmazott, nem csak istenhívő, de Istennek élő uralkodó volt, és az egész országot krisztusivá akarta tenni. Ez a törekvés és a krisztusi tanítás melletti elköteleződés egész életét és uralkodását végigkísérte. A hagyomány szerint a halála előtti napon a Szent Korona képében hazánkat Szűz Máriának ajánlotta föl.

Ez az apostoli lelkület bennünket is át kellene járjon

– jegyezte meg a megyéspüspök, majd arra mutatott rá, hogy az egyház a szentekkel példaképeket állít elénk, akik közül mindenki találhat hozzá közel állót.

Úgy fogalmazott, hogy a korona tanít, eligazít, felelősségre von és előrevetíti a jövőt, amely nem más, mint a feltámadás reménye. Majd kitért arra is, hogy noha már nincs király Magyarországon, minden vezető kötelessége a szent istváni örökség nyomán a Szent Korona szimbolikus vállalásának folytatása, hogy a krisztusi elvekre építse életét. Ezáltal lehet a koronának nem csak múltja, de jelene és jövője is.

Kárpáti Kázmér reményét fejezte ki, hogy a Szent Korona másolata minden magyar ember – országhatáron belül és túl – egységét szolgálja majd egymással és az égiekkel egyaránt.

A szentmise után Gyulay Endre megszentelte a hiteles másolatot, hogy az ezután a Magyar Nemzetőrség és az Erdélyi Vitézi Rend rendezvényeinek fényét emelve szolgálhassa a hazánk keresztény öröksége iránti elkötelezettséget és a nemzettudat erősödését. Majd Kohári Nándor történész tartott rövid ismertetőt a Szent Korona történetéről, ezután a hívek a rendház konferenciatermében közelről is megtekinthették a hiteles replikát.

A szerzetesek és a megjelent hívek számára kettős ünnep volt a vasárnapi, ugyanis a koronaszentelés mellett arra is emlékeztek, hogy Mátyás király napra pontosan 555 évvel azelőtt kezdte meg a szegedi Mátyás téri templom felújítását. Hunyadi Mátyás ugyanis felettébb szerette Szegedet, ahol 1458. január 12-én királynak jelölték a rendek. Trónra lépésekor az Alföldön már nagy kiterjedésű birtokai voltak a Hunyadi családnak, Szeged is Hunyadi-birtok volt. Mátyás számos kiváltságlevelet adott Szeged városának.

1465. október 25-én országgyűlést tartott a ferences templom kertjében. Ekkor történt meg, hogy hatvanezer aranyat érő, királyi palástját egy fagyoskodó szerzetesnek adta. A király 1469. április 28-án ismét Szegedre érkezett, ekkor kezdődtek meg az építési munkák is, amikor a ferencesek a régi kórust és a szentélyt lebontották, és a helyére egy nagyobbat építettek. Ezzel egy időben indult meg a torony építése is, a sekrestye kialakítása, valamint újraboltozták a hajót. A király az építkezést életében nem tudta befejezni, ezért a szegedi polgárok segítségével fejezték be – a szentély tetőpárkányzatánál elhelyezett tábla szerint – 1503-ban.