Olvasónk írta: A teljes váltás igénye

Olvasom sok helyen, hogy a következő országgyűlési választások előzményeként a kampány el fog durvulni. Miért? Miért nem lehet normális, emberi hangon szólni a választókhoz? Hiszen az ország nem a politikusoké, hanem a miénk, választóké!

Szerintem az emberek élete durvult el, nem a kampányé. Ennek az a következménye, hogy az emberek maguk is durván viselkednek egymással. Aki nem tud normális életet élni, akinek minden áldott nappal stressz jön, azt nem lehet egyetlen nyugodt pillanatra sem bírni. Annak jöhet ezer kérdezőbiztos, nyugodtan soha nem fog válaszolni. Csak azt látja, neki rossz lett, nem tud boldogulni, ha megfeszül sem.

A mai politikai pártok nem ismerték fel az emberek elemi igényeit. Melyek is ezek az igények? Tudjak normálisan élni a jövedelmemből, ne legyek kitéve faji és egyéb megkülönböztetésnek, tudjak családot alapítani, tudjak hol lakni. Az emberek zöme nem akar politikát, nem kíván politikussal találkozni sem. Miért? Mert a politikus nem találja meg a megfelelő hangnemet az egyszerű emberrel. A politikus mindig a saját pártjának és saját érdekének megfelelően szól.

Abszurdum, hogy egy politikai pártban nem lehet a tagoknak egyéni véleményük, mert köti őket a frakciófegyelem. Ha mégis van egyéni véleménye, akkor megbüntetik, vagy kizárják a pártból. Ez a demokrácia? Nem. A bizalom a titka mindennek. Bizalom nélkül nincs hatalom, nincs ország.

Eredendően a politikusok dolga az lenne, hogy az országuk javára tevékenykedjenek, tiszta kezűek legyenek, és bírják a választók osztatlan bizalmát. Ma ez közel sincs így Magyarországon. Csak a duma van. Semmiféle konkrét és teljesíthető ígéret nincs. Amikor a mostani magyar baloldalt nézem, semmi másra nem tudok gondolni, mint hogy azért vannak, hogy a saját karrierjüket építsék fel egy választási kampányban. Mert ez sok pénzt fial, ilyen egyszerű.

A pozícióban lévő fideszesek mindent megtesznek a hatalmuk megtartásáért. De a nép akarata ellen teszik ezt. Aki nem fideszes vagy KDNP-s, az mehet. Lásd a gimnáziumi igazgatók eltávolítását annak ellenére, hogy a szűkebb közösség nem így akarja.

Soha nem lesz mindenki számára megfelelő társadalmi igazságosság. A következő országgyűlési választások után sem lesz jobb, ebben biztos vagyok. A teljes váltás igénye ettől még fennáll. De olyan összefogás kell hozzá, amire még nem volt példa a magyar történelemben. Ezt olyan kizsákmányolás és mélyszegénység válthatja ki, amire még nem volt példa. A magyar ember sokat tűr. Megszokta. Nálunk évszázados hagyományai vannak az elnyomásnak.

A nagy kérdés: vajon ma a magyar társadalom zöme el van-e nyomva? Ha igen, akkor ez hogyan valósul meg? Bár szabadnak vagy mondva, mégis béklyóba vagy kötve? A dolog közel sem egyszerű. Mehetsz bárhová, csak éppen nincs miből menned. Mondhatsz szabadon bármit – kritizálhatod a fennálló hatalmat –, le vagy ejtve. Mert benne van a demokráciában. És akkor mi van? Mit érsz el?

Az újságírók megírják, az olvasók elolvassák, és nem történik semmi. A hatalmon lévők úgyis azt tesznek, amit akarnak. Meddig?

Baranyi András