Nem várnak újabb hónapokat a kerítésre

– Megelégeltük a várakozást, megvettük az alapanyagokat, megépítjük mi magunk a kerítést – mutatta portáját a szentesi [namelink name="Miskolczi Imre"] és felesége. Tavaly arról számoltunk be, hogy a nyugdíjas pár háza felé kezdett dőlni a szomszéd melléképülete, bejárójukon az aládúcolást kerülgették, hónapokon át leveleztek különböző hivatalokkal (2015. október 19.: Se nem bont, se nem épít a szomszéd). Az ügy végére aztán a megyei kormányhivatal vásárhelyi járási építésügyi osztálya tett pontot. A kerítés már a szentesi önkormányzathoz tartozik.

A szentesi házaspár inkább vállalta, hogy megépíti

– Nem bántuk volna, akár felújítja, akár lebontja a szomszéd, de abban az állapotában, ahogy tavaly volt, nem éreztük magunkat biztonságban. Utóbbi megoldást választotta. Örültünk, hogy az a része megoldódott. Most viszont az a gond, hogy szabad lett a két porta között az átjárás – panaszolták.

Az általános szabály az, hogy minden gazda maga építi azt a kerítést, amely az útról nézve a jobb oldali telekhatáron van, illetve a szomszéddal közösen építi azt, amelyik a telek hátsó határvonalán helyezkedik el. Szentesen a Felsőpárt városrészben a portakiosztás ennél számos esetben azonban sokkal kacifántosabb. Miskolcziék belső telken élnek, az ő bal oldali kerítésük a velük vitában álló szomszéd hátsó kerítése.

Ráadásul úgy hallottuk: nem csak az építési szabályok, hanem sokszor egy-egy utca szokásrendje is dönt. A városháza műszaki osztályán Lajos István azt mondta: ha a panaszosok hozzá fordulnak, a helyrajzi számok és a térkép ismeretében tud nekik segíteni. A nyugdíjas házaspár viszont erre már nem akar újabb hónapokat várni. Kaptak az önkormányzattól 12 ezer forint gyorssegélyt, a 11 méteres szakasz elkerítésére megvették a vasanyagot és a palát.

A szomszédot is szerettük volna megkérdezni, nem találtuk otthon.