Kiszorultak az amatőrök a szegedi Dóm térről

Négy éve láthatta a közönség utoljára a Szegedi Nemzetközi Néptáncfesztivál gáláját a szabadtéri játékok színpadán. [namelink name="Novák Ferenc"] Tata Kossuth-díjas koreográfus, rendező a nyolcvanadik születésnapjára kapott lehetőséget az akkori igazgatótól, Bátyai Edinától, hogy megrendezze a Hegyen-völgyön lakodalom című produkciót. Közel ötven éve ennek a darabnak az elődjével indult ugyanis útjára az a hagyomány, hogy kétévente a fesztivál legszínvonalasabb amatőr együttesei a Dóm téri színpadon közösen adnak gálát.

– Nem kerestek bennünket. Szép csendben kimaradtunk a programból. Az maradt, hogy betáncoljuk a várost – mondta a néptáncfesztivál igazgatója, [namelink name="Simoncsics János"]. A rendező Szegedi Nemzetközi Néptáncfesztivál Alapítvány főtámogatója továbbra is a szegedi önkormányzat. [namelink name="Kardos János"], a művelődési osztály vezetője elmondta, a szabadtéri programjába nincs beleszólásuk, az önálló cég felelős vezetővel.

Az idén ötvenedik születésnapját ünneplő néptáncfesztiválon kilenc együttes négyszáz táncossal szerepel. Művelődési házakban és a kisszínházban adnak műsort, a gála pedig ma este a nagyszínházban lesz. Utóbbinak a legnagyobb a befogadóképessége, 550 férőhelyes. A szabadtérivel össze sem hasonlítható, annak a régi nézőtere 7 ezer fős volt, a jelenlegi 4 ezres. Ezeket legtöbbször kétszer, de előfordult, hogy egy szezonban háromszor töltötték meg.

Novák Ferenc Tata, a Nemzet Művésze az idei jubileumi néptáncfesztivál egyik díszvendége: – A szegedi fesztivál szakszervezeti gyökerekből nőtt ki. Szinte egyedülálló hagyományai vannak, ugyanis versenyt is hirdetett külön táncszínház és folklór kategóriában. Ez azért nagyon fontos, mert nevelő szándékú kezdeményezés, megmutatta, hol tartanak a magyar együttesek. Ezekből a szakszervezeti csoportokból fejlődött ki a világszerte ismert és elismert magyar iskola.Ezekben demokratikus élet folyt, amikor a rendszerváltás előtti színházat agyonnyomta a cenzúra. A gyávaságból fakadó öncenzúráról nem is beszélve. A fesztivál érdekében kerestem korábban Harangozó Gyula táncművész-koreográfust, a szabadtéri művészeti igazgatóját. Biztos voltam ugyanis abban, hogy a döntés hátterében nem utasítás húzódik, hanem öncenzúra. Azt válaszolta, hogy a Szeged Táncegyüttest bevonták a Zorba című darabba, de az csak statisztaszerep volt. Mint ahogy a Drakulának és Duda Éva társulatának sincs kötődése a néptáncfesztiválhoz. Döbbenetes, de a száraz tény, hogy a szegedi szabadtéri – amely a harmincas évek óta a nemzeti hagyományokat is őrzi – nem fogadja be a néptáncosokat. A nemzetközi néptáncfesztivál nem kapott lehetőséget a Dóm téren.

Novák Ferenc. Fotó: Frank Yvette

Herczeg Tamás 2013 óta a szabadtéri igazgatója: – Alaptalan az a hozzám kérdésben eljuttatott felvetés, miszerint a néptáncfesztivál szakszervezeti kötődése negatív módon befolyásolhatja a Dóm téri programot, és ezért „öncenzúrázunk". A Szabadtéri Játékok műsortervét az Előadó-művészeti törvény 3. § (5.) szerint alakítjuk ki. Műsorkínálatunk hagyományos eleme a táncművészet, ez az idén is látható: néhány napja mutattuk be Novák Ferenc egykori társulatával és a Szeged Néptáncegyüttes művészeivel a fantasztikus sikerű Drakula utolsó tánca című produkciót. Az előadás egyik főszerepét épp Novák mester fia,  Novák Péter alakította, miként a korábbi években a Boldogasszony, a Hegyen-völgyön lakodalom és a Dózsa előadásaiban is. Az elmúlt bő évtizedben 13 táncprodukció szerepelt műsoron, amelyek közül mindössze három Dóm téri produkcióiban nem léptek fel a Szeged Néptáncegyüttes művészei. A Szabadtéri Játékok táncprodukcióinak döntő többsége karakteresen kapcsolódik a néptánchoz. Mindezek tükrében a Novák mester által említett „öncenzúrát", cenzúrát inkább az jelentené, ha a táncművészeti műsorpolitikánk kizárólag az ő elvárásai szerint alakulna.

Herczeg Tamás. Fotó: Török János