Ország-világ

2016.04.25. 17:02

OGY - LMP: meddig károsíthatja Matolcsy az adófizetőket?

Az MNB alapítványainak költéseiről is szó volt az Országgyűlés hétfői ülésén.

21:12 - Azonnali kérdések, viták, napirend után

Az azonnali kérdések lezárása után a képviselők kedden elfogadni tervezett javaslatok bizottsági jelentésit vitatták.

LMP: mire fordítja pénzét a Magyar Nemzeti Kereskedőház?


Schmuck Erzsébet (LMP) kifogásolta a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. működését, mert szerinte nem világos, pontosan hol vannak jelen, illetve irodáikat bérlik-e vagy azok saját tulajdonúak. Azt kérdezte: mi a garancia arra, hogy nem a Tarsoly Csaba-félék feltőkésítésére indítanak új 10 milliárd forintos projektet?

Szabó László, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára a rekordok évének nevezte 2015-öt a külkereskedelmi adatok szempontjából, amelyhez szerinte az integrált külgazdasági rendszer hozzájárult. Kijelentette: exportpromóció nélkül nem lehetett volna elérni ilyen eredményeket.

MSZP: miért késlekednek Demecserben?


Legény Zsolt (MSZP) a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Demecserről szólva elmondta: bár hatból négy képviselő rendkívüli ülés összehívását kezdeményezte a település képviselő-testületének feloszlatására, azt mégsem hívták össze a törvényes határidőn belül.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy felelt: megkeresésére a megyei kormánymegbízott arról tájékoztatta, hogy nem voltak meg az összehívás formai kellékei. Ám ezen kifogásokat a miniszter nem tartotta elégségesnek - ismertette -, így új beadvány esetén az ülés azonnali összehívására kérte a kormánymegbízottat.

Bizottsági jelentések vitái

A Ház elsőként az egészségügyet érintő törvények módosításával kapcsolatos bizottsági jelentéseket vitatta meg. A Jobbik több képviselője, köztük Szávay István is támadta a kormány azon szándékát, hogy tovább szigorítsák az elektromos cigaretták használatát és forgalmazását. Az ellenzéki politikus szerint ugyanis a kabinet semmivel sem tudja alátámasztani ezen eszközök károsságát, sőt nemzetközi felmérések azt bizonyítják, hogy a dohányzásról leszokottak többségének segítséget jelentett az elektromos cigaretta.

A közigazgatási bürokráciacsökkentéshez kapcsolódó javaslatokról szóló vitában csak a szocialista Gúr Nándor szólalt fel, aki jelezte, nem minden módosítással értenek egyet, ezekben az esetekben nem a köz érdekét szolgálják az egyszerűsítések.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény módosításával kapcsolatban nem alakult ki érdemi politikai vita.

Az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításához benyújtott bizottsági jelentések vitájában Józsa István (MSZP) elfogadhatatlannak nevezte a javaslatot, mert szerinte mindenhol független és nem állam által fenntartott szakértői rendszer működik. Hozzátette: jóhiszeműen nem gondolják, hogy az állam akarja befolyásolni, hogy kik nyernek és kik nem, de ha megjelenik a kormányzati szerepvállalás, az arra enged utalni, megnyílhat a lehetőség az állami befolyásolásra. Gúr Nándor ehhez hozzátette: kormánytisztviselők, köztisztviselők másodlagos jogviszony keretében végeznék a feladatot, és felmerül a kérdés: hogyan lehetne a pártatlanságot biztosítani. Erre reagálva Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára azt mondta, politikai elfogultsággal vádolni több mint egymillió embert, több mint felelőtlenség.

A postatörvény módosításáról szóló vitában Németh Lászlóné postaügyekért is felelős államtitkár, valamint a fideszes Vas Imre is úgy érvelt, hogy a javasolt átalakítással egyetlen településen sem szűnik meg a postai szolgáltatás, amelynek minősége sok helyen még emelkedik is majd. Ezzel szemben az LMP-s Sallai R. Benedek az indítvány visszavonását követelve úgy fogalmazott, a Fidesz a "Gyurcsány-kormány által megkezdett falurombolást" folytatja azzal, hogy a falvakon működő postai közszolgáltatást egy "oligharcha cimborájának játssza át". A szocialista Tóth Bertalan szintén az előterjesztés visszavonását kérte, szerinte ugyanis abban olyan kodifikációs hibák vannak, amelyek miatt nem lehetséges a postai szolgáltatások áttelepítése a takarékszövetkezetekbe. A jobbikos Staudt Gábor jelezte, tartózkodni fognak a keddi szavazáson, mivel nincs elegendő információjuk a tervezett változtatások hatásairól.

Az igazságügyi szakértőkről szóló törvényjavaslat bizottsági vitájában Staudt Gábor azért bírálta a kormányoldalt, mert nem fogadta el azokat a módosító indítványaikat, amelyekkel szerintük a gyakorlati tapasztalatokhoz jobban igazodó jogszabály születhetett volna, míg a szocialista Bárándy Gergely azt mondta, a kormány ismét értelmetlen központosítást végrehajtva alakítaná át egy szektort.

A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló törvényhez benyújtott bizottsági jelentésekről nem alakult ki vita.

Napirend után

Három képviselő jelentkezett napirend utáni felszólalásra. Farkas Gergely (Jobbik) folytatta a fiatalok körében végzett kampány eredményeiről szóló felszólalás-sorozatát, frakciótársa, Novák Előd az alaptörvény kihirdetésének ötéves évfordulója alkalmából fogalmazta meg kritikáját az alkotmánnyal kapcsolatban, míg Sallai R. Benedek a fakivágások ellen emelt szót, azt kérdezve, hogy a Fidesz és a KDNP "miért pusztítja a fákat".

Ezt követően Hiller István levezető elnök lezárta a napirend tárgyalását, a képviselők kedd reggel 9 órakor folytatják a munkát.

19:11 - Azonnali kérdések

A jegybanki forrásokról, a határvédelemről és az egészségügyi bérekről is kérdezték a kormányt az azonnali kérdések és válaszok órájában, hétfőn a parlamentben.

Volner János (Jobbik) ügyrendben a házbizottság összehívását kezdeményezte arra hivatkozva, hogy szerinte Németh Szilárd (Fidesz) korábbi felszólalásában minősített adatokat osztott meg a parlament nyilvánosságával. Az ellenzéki képviselő ennek vizsgálatát kérte.

Az elnöklő Jakab István jelezte, hogy a házszabály értelmében a testületet az ülés végéig össze kell hívni.


MSZP: miről tárgyalt a legfőbb ügyész és a jegybankelnök?

Harangozó Tamás (MSZP) arról érdeklődött, hogy Polt Péter legfőbb ügyész miről egyeztetett Matolcsy György jegybankelnökkel egy éttermi találkozón. Felvetette, hogy szóba került-e az Alkotmánybírósághoz küldött, az alapítványokra vonatkozó jogszabály, illetve az, hogy Polt Péter felesége a jegybank egyik vezetője és büntetőjogi felelősséggel rendelkezik a pénzköltésekkel összefüggésben. Az ellenzéki képviselő azt is firtatta, hogy a találkozón téma volt-e, hogy a Quaestor-ügyben még nem volt vádemelés.

Polt Péter válaszában leszögezte, hogy nyilvános helyen, nyitvatartási időben találkoztak, s több bűncselekménnyel kapcsolatban megosztották egymással tapasztalataikat. Mind mondta, nem konkrét ügyre vonatkozott a beszélgetésük, a tapasztalatcsere pedig teljesen normális. A feleségét illető mondatokat visszautasította és jelezte: ha valahol bűncselekmény történik, el fognak járni.

Jobbik: miért változott az ügyészség álláspontja "a borosgazda" ügyében?

Staudt Gábor (Jobbik) értékelése szerint az ügyészség hátat fordított "a fagyállós borosgazdának", amikor visszavonta az enyhítésről szóló fellebbezését. Úgy vélte: a tárgyaló ügyészek függetlensége sérül azzal, hogy a felettes ügyész utasíthatja őket. Az ellenzéki politikus a pálfordulás okait firtatta.

Polt Péter azt kérte, hogy várják meg a jogerős döntést. Kifejtette, a felettes ügyésznek joga van felülbírálni a tárgyaló ügyész munkáját. Az ügyészség a másodfokú eljárásban nyilatkozni fog, hogy melyik álláspontot tartja helyesnek - tette hozzá.

LMP: milyen szerepe volt az NFM-nek a győri kaszinókoncesszióban?

Ikotity István (LMP) sajtóhírekre hivatkozva arról beszélt, hogy a nemzeti fejlesztési minisztert és családját üzleti és baráti kapcsolat köti egy vállalkozóhoz, aki elnyerte a győri kaszinó koncessziós jogát. Azt kérdezte, hogy a tárcavezető milyen szerepet játszott ebben.

Seszták Miklós válaszában kiemelte, hogy a cégjogi szabályok szerint az ügyvezető nem tulajdonosa a társaságnak, ezért nem igaz, hogy az illető kaszinójogot kapott volna. Hozzátette: a koncesszióról nem a tárcája döntött.

Fidesz: fenn kell tartani a határvédelmet


Ágh Péter (Fidesz) a külső határok védelme és a szabályok betartatása mellett foglalt állást az illegális bevándorlásra vonatkozóan és úgy értékelt: egyedül a magyar megoldás működik. Bírálta, hogy az MSZP és a DK nem támogatja a határvédelmi beszerzéseket. Úgy ítélte meg: a baloldal kormányzása esetén az ország tele lenne potenciális terroristával.

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára eredményesnek ítélte a fizikai, jogi és élőerős védelmet és elmondta, hogy tavaly 85 milliárd forintot költöttek a magyar emberek biztonságára. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a parlament szerdán kezdi tárgyalni a terrorizmus kezelésével összefüggő javaslatcsomagot, amihez a képviselők támogatását kérte.

MSZP: tudott-e a kormány az MNB állampapír-vásárlásáról?

Tóth Bertalan (MSZP) azt tette szóvá, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványain keresztül állampapírokat vásárolt és ezzel finanszírozta az államot. Mint mondta, a költségvetési hiány 0,7-0,8 százalékát kitevő vásárlást hazai és uniós jogszabály is tiltja. Arról érdeklődött, hogy a kormánynak volt-e tudomása erről.

Tállai András, a nemzetgazdasági tárca parlamenti államtitkára válaszában kiemelte, hogy a jegybank független intézmény, a parlamentnek tartozik beszámolóval, a képviselők pedig közvetlenül kérdezhetik elnökét vagy helyetteseit, ugyanakkor a kormány nem utasíthatja semmire és nem szólhat bele a gazdálkodásába. Politikai rágalomnak minősítette annak sugalmazását, hogy a kormánynak ráhatása van az ügyre.

Jobbik: bérfelzárkóztatás kell az egészségügyben és a szociális területen

Lukács László György (Jobbik) párhuzamot vont azzal, hogy Matolcsy György jegybankelnök cseh kollégájának fizetésére hivatkozott a béremelésével összefüggésben, míg az egészségügyi és szociális szféra dolgozóinak bérei nagy mértékben elmaradnak a cseh ágazati bérektől. Az ellenzéki politikus szerint a jegybanki alapítványok 200 milliárd forintja elég lenne a legszegényebb rétegek béremelésére.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára válaszában kiemelte, hogy 2012 ót nem volt olyan év, hogy ne lett volna bérfejlesztés, emellett 500 milliárd forint jutott infrastrukturális fejlesztésekre és eszközökre. Jelezte, hogy első körben 23 százalékkal nőttek a bérek az ágazatban, tavaly pedig a mozgó bérelemeket is megemelték. Elkezdődtek az egyeztetések az ágazat szereplőivel a 2017-es költségvetéssel összefüggésben arról is, hogy milyen hosszú távú programokat lehet beindítani - tette hozzá

16:39 - Interpellációk

Az áfacsökkentésről, a háttérintézmények átszervezéséről, családpolitikáról és a szakképzés átalakításáról is szó volt az interpellációk között hétfőn az Országgyűlésben.


A Fidesz az áfacsökkentésekről érdeklődött

Horváth István (Fidesz) jelezte, hogy januártól 5 százalékra csökkent a sertéshús áfája, amit több meghatározó kiskereskedelmi lánc is érvényesített az áraiban. Reményét fejezte ki, hogy ilyen pozitív hatása lesz az újabb áfacsökkentésnek, amely a tejet, a tojást és baromfihúst érinti. Ezzel a lakosság megélhetési terheit kívánják csökkenteni, és arra számítanak, hogy az ezen termékek iránti kereslet is tovább nőhet majd - mondta, azt kérdezve: hogyan értékeli az áfacsökkentések eredményeit a minisztérium?

Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár közölte: a fogyasztói árak alakulását és a feketegazdaság visszaszorítását célzó intézkedések elérték a kívánt hatást, a sertéshús iránti kereslet érezhetően nőtt, s nem mutatnak jelek a kereslet csökkenésére a baromfihús piacán sem. Hozzátette: arra számítanak, hogy a jövő évi mérséklés nyomán többet vásárolnak majd az emberek. Megjegyezte: a tervezett intézkedés összesen 59 milliárdos megtakarítást jelent a háztartásoknak.

A képviselő a választ elfogadta.

MSZP: mi lesz az OEP és az ONYF sorsa?


Korózs Lajos (MSZP) a kormányzati háttérintézmények, köztük az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) átszervezéséről kérdezett. Szerinte "a Fidesz valójában egy pártállamot épít átszervezésekkel", lassan a nyugdíjak megállapításáról, a gyermekek utáni ellátásokról is úgy fognak határozatokat hozni, mint egy miniszteri döntést igénylő pályázatról. Mi a garancia, hogy az átszervezés után is időben megérkeznek a jogosultak ellátásai? - kérdezte.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt válaszolta: a bürokráciacsökkentés a hivatalok számát is érinti. Rétvári Bence azt ígérte, hogy az állampolgároknak nem jelentenek majd lényegi változást az átalakítások. Azt mondta, az ellátásokat folyósító háttérszervezeti rendszer válik egyszerűbbé, átláthatóbbá, lakosság közelibbé.

Korózs Lajos nem fogadta el a választ, de a Ház igen: 109 igen szavazattal, 33 nem ellenében.

Jobbik: családellenes a munka törvénykönyve


Bana Tibor (Jobbik) interpellációjában családellenesnek nevezte a munka törvénykönyvét a munkaidőkeretre vonatkozó szabályozás miatt. Ha a cégek a fiatalok körében "csúcsra járatják" a munkaidőkeretet, akkor azok inkább külföldre mennek - mondta. Mikor lesz családbarát a törvénykönyv? - kérdezte.

Cseresnyés Péter munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy az 50 százalékos vasárnapi bérpótlék mind a kereskedelmi dolgozóknál, mind más több műszakos tevékenység esetén biztosított, tehát kapnak ellentételezést a hétvégén munkát vállalók.

Bana Tibor nem fogadta el az államtitkári választ, ám az Országgyűlés 110 igen szavazattal, 33 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett jóváhagyta.

LMP: ne száműzzék az alapvető közismereti tárgyakat a szakképzésből!

Ikotity István (LMP) arról beszélt, hogy a szakközépiskolákat szakgimnáziumokká nevezik át, és bírálta, hogy a kormányzati tervek szerint átalakulna a tananyag is, hogy több legyen a szakmai ismeret és kevesebb a közismereti tárgy. Míg a kormány azt akarja, hogy a gazdasági érdekeltségek olcsó munkaerőhöz jussanak, addig az LMP az egész gazdaság és a társadalom érdekeit képviseli - mondta, azt szorgalmazva, hogy ne száműzzék az alapvető közismereti tárgyakat a szakképzésből.

Cseresnyés Péter államtitkár reagálásában azt mondta, a szeptembertől elinduló szakgimnáziumi képzés együtt jár a képzési szerkezet átalakításával is. A tervezett új közismereti képzési struktúra a korábbinál több lehetőséget biztosít a nyelvi, a pénzügyi-vállalkozói, informatikai, valamint a szakmai többlettudás megszerzésére - fejtette ki, hangsúlyozva, hogy a változtatás nem érinti a kötelező érettségi vizsgatárgyak órakereteit.

Az LMP-s képviselő nem fogadta el a választ, ellentétben a parlamenttel, amely 107 igen szavazattal, 30 nem ellenében jóváhagyta.

MSZP: hazugságok a kormányzati kiadványokban

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) A magyar reformok működnek című kormányzati kiadványokról beszélt, amelyekben szerinte hazugságok vannak például a családi adókedvezményről, az otthonteremtési kedvezményekről, a minimálbér emeléséről és a nyugdíjakról. Hiába hirdetik, hogy a magyar reformok működnek, a valóság nem ez - mondta.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára, Dömötör Csaba azt válaszolta: a szóban forgó kiadványok "közös eredményeket", tényeket mutatnak be például a személyi jövedelemadó csökkentéséről, a gyermeket nevelő családok emelkedő támogatásáról, az új otthonteremtési kedvezményekről.

Bangóné Borbély Ildikó nem, a Ház azonban - 107 igen szavazattal, 30 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett - elfogadta a választ.

Jobbik: népesedési programot!

Novák Előd (Jobbik) az alaptörvény családok védelméről szóló részét idézte, jelezve, hogy egy közvélemény-kutatás szerint a többség megbukottnak minősítette a kormány családpolitikáját. A népességfogyás tavaly 40 ezerre nőtt, ezért a Jobbik komoly népesedési programot szorgalmaz - mondta.

Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár azt felelte, nem találkozott a Novák Előd által idézett kutatással. Jelezte ugyanakkor, hogy éppen az Orbán-kormány volt az első, amely felismerte a népességfogyás problémáját. Húsz éve nem született ennyi gyermek egy családban, nő a termékenységi ráta és a házasságkötések száma - sorolta.

A jobbikos politikus nem fogadta el a választ, de a Ház megszavazta 107 igen szavazattal, 31 nem ellenében, 1 tartózkodással.

16:15 - Interpellációk

A vagyonőrök helyzetéről, az offshore hátterű cégekről, a házasság és család védelmét célzó európai polgári kezdeményezésről és az uniós támogatásokról is szó volt az interpellációk között hétfőn az Országgyűlésben.


MSZP: rabszolgasorban élnek a vagyonőrök

Harangozó Tamás (MSZP) szerint a vagyonvédelmi cégek dolgozói a munkavállalók egyik leginkább kizsigerelt, kiszolgáltatott csoportjában tartoznak. Bérminimum alatti fizetések, ki nem adott szabadságok, bejelentés nélküli foglalkoztatás; tízezreket rabszolgasorsban tartanak - fogalmazott, megjegyezve: a helyzeten az alvállalkozói láncok betiltása nem sokat változtatott.

Hozzátette: ma már az alvállalkozói szerződések helyett a munkaerő-kölcsönzés intézményével visszaélve tartják kiszolgáltatott helyzetben a munkavállalókat. A kormányzati szervek meddig asszisztálnak még a vagyonőrök kizsákmányolásához? - kérdezte.

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára azt kérte a képviselőtől, ha bűncselekményről van tudomása, akkor tegyen feljelentést.

Hozzátette: nagy lépést jelentett a 2015 februárjától hatályos, a minimális rezsióradíjról szóló kormányrendelet, amely meghatározza a vagyonvédelmi közbeszerzésekben a vagyonvédelmi szolgáltatási díj minimális összegét. Megjegyezte, az MSZP nem szavazta meg azt a törvényt, amely engedélyt adott volna a miniszternek a rezsióradíj elemeinek meghatározására.

Elmondta, a munkaerő-kölcsönzést nem a rendőrség, hanem a munkaügyi szervek ellenőrzik.

A képviselő nem fogadta el a választ, az Országgyűlés 107 igen, 31 nem szavazattal elfogadta.

Jobbik az offshore hátterű cégekről

Szilágyi György arról beszélt, hogy "az offshore lovagok" kora a Fidesz kormány idején virágzott fel. Kitért arra, hogy a Gyurcsány-Bajnai kormányok által is támogatott Montana Tudásmenedzsment kft. azok után, hogy a Miniszterelnökségtől offshore minősítést kapott, továbbra is dúskál az állami megrendelésekben, s a vele kötött szerződések értéke több mint 15 milliárd forint. Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon a törvények tiltják, hogy offshore cégekkel való szerződést, majd azt kérdezte, hogyan fordulhat elő, hogy költségvetési szervek luxemburgi hátterű offshore cég zsebét tömik?

Dömötör Csaba államtitkár közölte: a jelenlegi törvények ma már garantálják átláthatóságot. Biztos lehet többet tenni, de azt nem mondhatja, hogy a kormány semmit nem tett - mondta, és megjegyezte: 44 ezer cégnek kellett nyilatkoznia arról, hogy mi a tulajdonosi háttere. Az állampolgárok joggal várják el, világos képet kapjanak, a tőkével rendelkezők eleget tettek-e adófizetési kötelezettségüknek - jegyezte meg, és rögzítette: az átláthatóság ügyében a Jobbiknak is lenne tennivalója. Szerinte ugyanis belső elszámolási háború robbant ki az ellenzéki pártnál.

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 112 igen, 31 nem és 2 tartózkodással elfogadta.

KDNP: európai polgári kezdeményezés a család és a házasság védelme érdekében

Szászfalvi László arról az európai polgári kezdeményezésről beszélt, amely a család és a házasság védelmét célozza. Felidézte, hogy 2015. decemberében regisztrálták az Európai Bizottságnál a kezdeményezést, amivel azt szeretnék volna elérni, hogy olyan házasság és család definíciót használjanak, amellyel minden tagország egyetért.

A szervezőknek 12 hónap alatt, 2017 áprilisáig egymillió aláírást kell 7 uniós tagállamban
összegyűjteniük. Utalt a magyar alaptörvényre is, s kiemelte a család a társadalom alapegysége, amely ha erős, abból további közösségek épülnek. Mit tesz a kormány a családok védelme érdekében? - kérdezte a KDNP-s politikus.

Rétvári Bence, államtitkár hangsúlyozta: az alaptörvény is rögzíti, hogy Magyarország védi a házasság intézményét, a családot, és kitér a magzati élet védelmére is.

Idézte a kormány családtámogatási intézkedéseit 2010 óta, többi között a családi adórendszert, az ingyenes gyermekétkeztetést, a felmenő rendszerű ingyenes tankönyvellátást. Ezek azért fontosak, mert nem csak szociális támogatásként tekintenek rájuk, hanem ezek már családtámogatások - mutatott rá.

A képviselő a választ elfogadta.

LMP: rossz célokra fordította a kormány az uniós támogatásokat

Schmuck Erzsébet arról beszélt, hogy az uniós támogatások óriási és megismételhetetlen lehetőséget jelentenének az ország fejlődése szempontjából, de a kormány ezzel nem tud élni. Rossz célokra és alacsony hatékonysággal használták fel az uniós forrásokat, az EU-s pénzek az ország gazdasági szerkezetét eltorzítják, s olyan fejlesztések valósultak meg, amelyeknél könnyen lehet barátoknak forrást juttatni. Kitért arra is, hogy 2014-20-as ciklus forrásaiból még egyetlen forintot sem hívtak le. A pályázó cégeknek olyan feltételeket szabnak, aminek szinte csak Mészáros Lőrinc cégei tudnak megfelelni.

Azt kérdezte: a források gyors kiszórása helyett hajlandóak-e megfontolni egy olyan stratégiát, ami nem a pillanatnyi előnyökre, hanem az ország hosszú távú gazdasági érdekeire koncentrál?

Fónagy János államtitkár szerint a valóságot jelentős távolság választja a megfogalmazottaktól.

Nem igaz, hogy a kiírt feltételeknek csak egy-két pályázó tudna megfelelni, nyílt eljárásokat hirdetnek, s a pályázatokon az összes tagállam összes cége, vagy azok konzorciuma ajánlatot tehet - mondta az államtitkár, aki hozzátette: a versenyt ezzel kiszélesítették. Megjegyezte: véget vetettek a korábbi gyakorlatnak, amikor magyar cégek nem tudtak hozzáférni a jelentős építőipari közbeszerzési megbízásokhoz, s azokon csak nagy külföldi multinacionális cégek juthattak lehetőséghez.

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 104 igen, 30 nem szavazattal jóváhagyta.

16:08 - Interpellációk

A stadionépítésekről, egy szaúdi üzletemberről, egyes növényvédőszerekről és a Teleki Blanka Gimnáziumban lévő helyzetről volt szó az interpellációk között az Országgyűlésben hétfőn.

Ellenzéki képviselők: a stadionépítéseket is leállítja a kormány?

Kész Zoltán (független) szerint a kormány megfutamodott a vasárnapi zárvatartás kérdésében. Az államtitkárnak címezve szavait azt mondta, "az ön főnökének Habony Árpád miniszterelnök úrnak" nem lehet túl éles a füle, ha egy év kellett, hogy meghallja a választók követelését.

Jobb belátásra tér-e a kormány az értelmetlen stadionépítést illetően? - firtatta, megjegyezve: az stadionkormány, az Orbány-Habony-rezsim 2018 végig várhatóan 300 milliárd forintot költ el futballpályák építésére. Közölte: az embereket felháborítják az állami vezetők pofátlan fizetése, az állami földek eladása is.

Gőgös Zoltán (MSZP) szerint nem az egészséges életmódra neveléssel van a baj, hanem azzal, hogy a kormány fontosabbnak tartja azokat az építkezéseket, amelyekből hatalmas pénzeket lehet lenyúlni, mint az emberek egészségét.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára emlékeztetett arra, hogy Mesterházy Attila (MSZP) sportállamtitkárként is a stadionépítések fontosságáról beszélt, vagyis a baloldal kormányon fontosnak tartotta ezeket a beruházásokat, most viszont a politikai balhé keresése miatt foglal el teljesen ellentétes álláspontot.

A sportlétesítmények építését a jövő generációk egészségének megőrzésével indokolta, amihez szerinte megfelelő színvonalú sportlétesítmények kellenek.

A választ az ellenzéki képviselők nem fogadták el, az Országgyűlés 112 igen, 41 nem szavazattal elfogadta.

Jobbik: a miniszterelnök és a Külügyminisztérium terrorizmust szponzoráló emberrel áll kapcsolatban

Gyöngyösi Márton (Jobbik) arról beszélt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök családja és Külügyminisztérium terrorizmust szponzoráló emberrel áll kapcsolatban. Kifejtette: Ghaith Pharaon szaúdi olajmágnásról van szó, akit az FBI is körözött pénzmosásban és fegyverkereskedelemben érdekelt amerikai pénzintézetek bedöntése miatt, illetve aki egy 2002-es francia parlamenti jelentés szerint kapcsolatban áll a terrorszervezetek által is használt havala iszlám pénzügyi hálózattal.

Azt mondta, Tiborcz István, Orbán Viktor veje a volt Postabank székház eladása kapcsán, míg a Külügyminisztérium a tárca által felügyelt Magyar Nemzeti Kereskedőház és a szaúdi üzletember által alapított élelmiszer-nagykereskedő cég révén érintett az ügyben.

Szerinte a kormány korrupcióban még az MSZP-t is lekörözi, és "oltári kockázatot" jelentenek az országnak a nemzetbiztonság területén.

Dömötör Csaba szerint a magyar hatóságok, szolgálatok folyamatosan figyelemmel kísérnek minden a mindennapok biztonságát befolyásoló eseményt. Nekik köszönhető, hogy az elmúlt hónapokban Magyarországon nem volt olyan súlyos incidens, mint Párizsban vagy Brüsszelben - közölte.

Emlékeztetett arra, hogy a Jobbik 2010-ben még az iráni forradalmi gárdát hívta volna Magyarországra választási megfigyelőnek, és korábban a pártelnök is elismerően nyilatkozott az iszlámról. Ezért különösen abszurd, amikor egy jobbikos politikus kéri számon a kormányon a biztonsági szempontok érvényesítését - mondta.

A képviselő a választ nem fogadta el, az Országgyűlés 109 igen, 35 nem szavazattal elfogadta.

LMP: a kormány egy óriáscég érdekeit képviseli a magyar emberek érdekei helyett

Sallai R. Benedek (LMP) szerint a magyar kormány inkább a Monsanto nevű óriáscég érdekeit képvisel, mint a magyar állampolgárokét. Ezt a neonikotionodot tartalmazó, "méhgyilkos" növényvédőszerek magyarországi engedélyezésével indokolta. Hozzátette: az EU ezt a szert betiltotta; a szer egészségkárosító és rákkeltő hatású.

Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint az Európai Bizottság korlátozta, de nem tiltotta be ezen növényvédőszereket, alkalmazásukat korlátozta, mert az kockázatos lehet a méhekre.

Közölte, a korlátozások óta nem javult a méhegészségügyi helyzet, viszont jelentősen megnőtt az állománykezelésre használt és a talajfertőtlenítő szerek forgalma. Jelezte, a Nébih most korlátozott területen újra lehetővé tette ezen szerek használatát.

A választ az ellenzéki képviselő nem fogadta el, a parlament 111 igen, 36 nem szavazattal elfogadta.

Fidesz: lesz-e vizsgálat a Teleki gimnáziumban?

Dunai Mónika (Fidesz) szerint súlyosan megterhelheti egy iskola légkörét a vezető és a pedagógusok konfliktusa, megszűnnek az eredményes tanítás feltételei. A kormánypárti politikus ezt azzal kapcsolatban mondta, hogy a híradások szerint pattanásig feszült a helyzet a budapesti Teleki Blanka Gimnáziumban.

Szerinte akik önként távoztak az intézményből, nyomos okkal tették ezt, a maradók - az intézményvezetés vezényletével, fenyegetése és megosztó kijelentése kíséretében - nyilatkozatot szavaztak meg a távozó kollégák ellen. Azt kérdezte a szaktárcától, kezdeményez-e vizsgálatot az iskolában kialakult állapotok és a pedagógusok nagy arányú távozása miatt?

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára közölte, jelenleg 46 tanár dolgozik az intézményben, 2013 óta azonban összesen 36 embernek a munkaviszonya szűnt meg, ami mutatja azt ott megjelenő vezetési problémákat.

Beszélt arról, hogy a múlt heti sztrájk idején országszerte öt pedagógusból négy dolgozott. Hozzátette: az, hogy a sztrájk után az ellenzék egyetlen felszólalása sem szól az oktatásról azt mutatja, olyan irányba terelődtek a tárgyalások, amelyek megmutatják a köznevelés következő évekbeli irányát, vagyis egyre kevesebben látnak ebben politikai tőkét.

A kormánypárti politikus választ elfogadta

14:55 - Alaptörvény, MNB-alapítványok, vasárnapi boltnyitás, Political Capital

Az öt éve kihirdetett alaptörvényről, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványainak költéseiről, a vasárnapi boltnyitásról és a Political Capital által a Gyurcsány-kormányoknak készített tanulmányokról is szó volt a napirend előtti felszólalások között, az Országgyűlés hétfői ülésén.

A felszólalások előtt az elnöklő Lezsák Sándor (Fidesz) az öt éve kihirdetett alaptörvényről szólva azt mondta: a magyar parlament történelmi kötelességének tett eleget, amikor a volt kommunista blokk országai közül utolsóként lecserélte a diktatúrában született alkotmányát. Hozzátette: első alkalommal fordult elő, hogy valódi, demokratikus felhatalmazással rendelkező parlament fogadott el új alkotmányt Magyarországon. Kijelentette azt is: az elmúlt öt évben világossá vált: az alaptörvény a viták ellenére alkalmas és méltó arra, hogy az ország alapdokumentuma legyen.


Jobbik: adjanak magyarázatot az MNB-alapítványok költéseire!

Volner János (Jobbik) egyértelmű magyarázatot várt a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak pénzköltéseire. Hangsúlyozta: a jegybanknak a nyereségével úgy kell gazdálkodnia, hogy az állam, mint tulajdonos érdeke is érvényesülhessen.

Szerinte azonban az alapítványok a devizahitelesek pénzéből képződött nyereséget a jegybank feladatai közé nem illeszthetően juttatták például Mészáros Lőrinchez, vagy az elnök unokatestvére által megjelentetett hírportál kiadójához.

Tállai András, a nemzetgazdasági tárca államtitkára közölte: az MNB működése törvényes. A jegybank nem kérhet és nem is fogadhat el utasítást a kormánytól, csupán a jogszabálynak van alárendelve.

Az intézmény gazdálkodása is önálló - fűzte hozzá -, és lehetősége van arra, hogy eredménye terhére a közjót szolgálva nyújtson támogatást. Az MNB-vagyon része a nemzeti vagyonnak - folytatta - a jegybank bevételeit, kiadásait azonban nem a költségvetés szabályozza, hanem saját éves gazdálkodási terve.

LMP: meddig károsíthatja Matolcsy az adófizetőket?

Schmuck Erzsébet (LMP) Matolcsy György jegybankelnök lemondását követelte, valamint az MNB alapítványainak megszüntetését, és a felügyelőbizottsága visszahívását, újraválasztását a korábbi szabályok szerint.

Arra mutatott rá, hogy már az MNB 2013-as beszámolójában szerepelt a most vitát kiváltó, "lépésről lépésre megtervezett ördögi program" a közpéntek ellopására, annak parlamenti tárgyalását azonban a kormánytöbbség megakadályozta.

Tállai András úgy felelt: az LMP a Jobbikhoz hasonlóan politikai támadást indít az ország független intézménye ellen. Egyetlen bűncselekmény gyanúját, egyetlen törvénysértést sem tudnak elmondani - hangsúlyozta, hozzátéve: ugyanazt tudja felelni, mint a Jobbiknak, amelyet a képviselő a jegyzőkönyvből elolvashat.

MSZP: az alkotmánnyal együtt elveszett a szociális jogállam

Tóbiás József (MSZP) az öt éve született alaptörvényről szólva azt mondta: az alkotmánnyal együtt elveszett a szociális jogállam, a köztársasággal együtt pedig az ország nemzetközi megbecsülése. Az alaptörvény szerinte csak a Fidesz-KDNP gazdasági és politikai elitje számára készült, így nincs mit ünnepelni azon. Újra köztársaságnak kell lennie az országnak, amiben az alkotmány is kimondja: mindenkinek joga van a szociális biztonsághoz - mondta.

Völner Pál, az igazságügyi tárca államtitkára úgy felelt: az alaptörvény egy pártállami időkből eredő alkotmányt váltott fel, amely biztosította a pártállami elit büntetlenségét és a javainak átmentését. Szerinte az új dokumentumba olyan értékek is szerepelnek már, amelyek a megelőzőben nem: a cégek átláthatósága, a közérdekű adatok kikövetelhetőségét éppen az alaptörvény tette lehetővé.

Feltette a kérdést: honnan van a szocialistáknak erkölcsi alapjuk szociális kérdéseket felvetni?

KDNP: a vasárnapi boltnyitás után kármentesítésre van szükség

Harrach Péter (KDNP) kármentesítést sürgetett a vasárnapi nyitvatartás visszaállítása után. A szakszervezetekkel folytatott tárgyalásaik után elmondta: legalább havi két szabad vasárnapot biztosítani kell a kereskedelmi dolgozóknak, de a nagycsaládosoknak vagy a gyermeküket egyedül nevelőknek akár többet is. Emellett 100 százalékos bérpótlékot sürgetett és fontosnak ítélte a munkaügyi ellenőrzések szigorítását.

Cseresnyés Péter, a nemzetgazdasági tárca államtitkár kijelentette: a kormány nyitott az egyeztetésre az érdekképviseletekkel. Elmondta: a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumának monitoring bizottsága már tárgyalt a kérdésről. Itt áttekinthetik a pótlék kérdését, amit akár a többi nemzetgazdasági ágazatra is kiterjeszthetik - tette hozzá.

Fidesz: Gyurcsányék kifizetőhelynek használták a titkosszolgálatokat

Németh Szilárd (Fidesz) szerint Gyurcsány Ferenc kormánya kifizetőhelynek használta a titkosszolgálatokat, amelyek 190 milliói forintért rendeltek tanulmányokat a Political Capitaltól, de sajtóhírek szerint a szocialista kormányok legalább 17 milliárd forintnyi közpénzt költöttek közvélemény-kutatásra, kommunikációs és tanulmánykészítési megbízásokra.

Arra kérdezett rá: mi a kormány álláspontja a milliárdos tanulmányok nyilvánosságával kapcsolatban és mit tesz a kabinet azért, hogy ezek megismerhetők legyenek?

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára azt hangsúlyozta: a papírokat meg kell ismerni. A Gyurcsány- és Bajnai-kormányok hasonló megrendelésekre más cégeknek is súlyos összegeket fizettek ki - tette hozzá.

Az említett 17 milliárd forint nagy része tíz cégcsoporthoz ment, amelyek tevékenységével kapcsolatban még a teljesítést is vizsgálni kell. Ha a kormány visszaélést talál, megteszi a szükséges intézkedéseket - hangsúlyozta.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában