Helyi gazdaság

2016.03.30. 20:49

Nem kell a nyuszi a külföldi piacra

Ásotthalom, Magyarország - Új gazdálkodási formával oldaná meg a kormányzat azok foglalkoztatását, akiket közmunkásnak sem vesznek fel. A szociális farm fizetést nem, csak értelmes munkát adna. Megmaradnának a szociális szövetkezetek is.

Dombai Tünde

A szociális szövetkezet után néhány hónap múlva – és egy törvénymódosítást követően – jöhetnek a szociális farmok. Az előbbi egy gazdálkodási forma, az utóbbi egy tevékenység. A hazai ötletgazda, a miskolci Szimbiózis Alapítvány elnöke, [namelink name="Jakubinyi László"] elmondta, a szociális farm olyan emberléptékű mezőgazdasági őstermelő, kistermelő, családi gazdaság, amely hátrányos helyzetűeket fogad értékteremtő tevékenységre.


A munkavállalók, akiket már közfoglalkoztatottként sem szívesen alkalmaznak, bekapcsolódnak a munkába terápiás foglalkoztatás formájában. Fizetést nem kapnak, de megtanulnak például rendszeresen munkába járni, felelősségteljes munkát végezni, javul az életminőségük. Ennek a fejlesztésére az Unió támogatást is

ad, „szolidáris gazdálkodás együttműködései" néven. 25 ezer és 80 ezer euró (7,8–25 millió forint) közötti összeget pályázhat a kistermelő arra, hogy fogadjon hátrányos helyzetű csoportokat.

 

Nem kell a nyuszi a külföldi piacra. Fotó: Schmidt Andrea (galéria)

Emellett beruházásra is kérhet támogatást, az összköltség 50-60 százalékáig. Ebből például műhelyt, fóliasátrat lehet berendezni. A gazda adja a szakértelmét, tapasztalatát, a szervezet pedig pénzt kap azért, hogy megfizessen egy szervezőt, aki a csoportokat koordinálja.


Nem ismerik még a szociális farm lehetőségeit Ásotthalmon. Nekik a szociális szövetkezetről van bő egyéves tapasztalatuk, ami azon az ingatlanon rendezkedett be, amit az önkormányzat átadott nekik. Nyulakat nevelnek itt.

 

– Jó lenne, mert fizetést kapnak a tagok. Más a probléma: tönkrement a felvásárló, akinek eddig értékesítettek. Nem tudtak GMO-mentes, vagyis genetikailag módosított összetevőt nem tartalmazó tápot biztosítani. Emiatt visszadobták a húst az olasz piacról. Az orosz pedig az embargó miatt dugult be. Az arab piacok örülnek, ha háborúban túlélnek – mondta a tapasztalatokról [namelink name="Fackelmann István"] alpolgármester. Az ágazat csak úgy élhet túl, ha a helybeliek megveszik a nyulakat, vagy találnak olyan húsboltost, aki legalább heti húszat-húszat felvásárolna. Ugyanígy jár az önkormányzat 160-as állatállományával, amit négy közfoglalkoztatott gondoz a felújított településüzemeltetési központban.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában