Mindent látott ez a magnólia

A szegvári példány talán nem olyan népszerű, mint a szegedi, sőt talán csak az utcabeli nyugdíjasok járnak a csodájára, és azok, akik az orvosi rendelőbe vagy a patikába igyekeznek. A szegedinél is nagyobb magnóliafánál nem készítenek magukról fotót a gondosan dauerolt frizurájú helybeli hölgyek.

A Károlyi-kastély kertjében terebélyesedő liliomfa méltóságteljesen őrzi a régi idők emlékeit, hiszen a falusi legenda szerint már a Károlyiak idejében is itt állt. A vármegyeháznak készült barokk épület falai ma is állnak a falu szívében. Ilyenkor tavasszal pedig szinte a fél épületet eltakarják a járókelők szeme elől a hatalmas virágok.

A szegvári Károlyi-kastély kertjében a magnólia hirdeti a tavaszt. Fotó: Salánki Zsófia

A Károlyi Sándor-féle kastély – miután a megyeszékhely Szentesre költözött – számos gyermeknek adott otthont, hiszen a Gróf Károlyi Kornis Alapítvány 1902-től leánynevelő intézetet és óvodát működtetett az irgalmasnővérekkel.

A szegvarinaplo.hu szerint 1919-től az orsolyita nővérek vették át az intézményt, akik polgári leányiskolát is indítottak. 1928-ban a Szociális Testvérek Társasága és Testvérképző Intézete működött itt. Ha hihetünk a szóbeszédnek, a magnólia minden változásnak tanúja volt, és ma is olyan pompásan virágba borul minden tavasszal, mint 100 évvel ezelőtt.