OGY - MSZP: hogy került közpénz a Quaestorba?

21:31 - Az államháztartásról szóló törvénymódosítás bizottsági jelentésének vitájával, majd napirend utáni felszólalásokkal ért véget az Országgyűlés ülése kedden este.

Vita az államháztartási törvény módosításáról

A Fidesz nevében Vantara Gyula érvelt az államháztartási törvény módosítása mellett, amely szerinte - a javaslatot ért bírálatokkal szemben - nem csökkenti az Országgyűlés hatáskörét, hanem hatékonyabbá teszi a költségvetési gazdálkodást. Hangsúlyozta, a kormánynak a zárszámadáskor részletesen be kell számolnia minden év közbeni átcsoportosításról, így a büdzsé parlamenti kontrollja továbbra is garantált.

Másképp látta ezt Szakács László (MSZP), aki szerint a kabinet a módosítással a rendeleti kormányzás útjára kíván lépni. A szocialista politikus úgy fogalmazott, a változtatással "kiskorúsítják" Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert, továbbá csökken az Országgyűlés hatásköre.

A Jobbik padsoraiból Hegedűs Lorántné azt mondta, a kormány a módosítás elfogadása után fedezet nélkül kezdhet költekezésbe, ami egy választási költségvetés alapja lehet.

Tállai András nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár zárszavában kijelentette, a javaslat nem von el jogosítványokat az Országgyűléstől, a költségvetés végrehajtásáról pedig jelenleg is a kormány dönt, az év közben keletkezett többlet sorsáról pedig most is rendeletben határoz.

Földgázellátásról szóló törvény

A földgázellátásról szóló törvény módosításával kapcsolatban csak a szocialista Gúr Nándor szólalt fel, aki újra azt kérdezte az előterjesztőtől, hogy miért csak két évvel és miért nem három évvel hosszabbítják meg a szerződést, hiszen Orbán Viktor miniszterelnök Vlagyimir Putyin orosz elnökkel újabb egy év hosszabbításban is megállapodott.

Napirend után

Napirend utáni felszólalásra öt képviselő jelentkezett. Giricz Vera ruszin nemzetiségi szószóló a ruszinok és II. Rákóczi Ferenc kapcsolatáról beszélt.

A továbbiakban csak jobbikos képviselők emelkedtek szóra, Lukács László György a szülés utáni édesanya- és csecsemőgondozás színvonala emelésének lehetőségeiről, Ander Balázs a Déli pályaudvar bezárásáról, Magyar Zoltán az Ángyán-jelentésekről, Farkas Gergely pedig a Jobbik által indított, a diákok véleményét összegyűjtő kampány eddigi tapasztalatairól beszélt.

A felszólalások után Lezsák Sándor levezető elnök lezárta a napirend tárgyalását.

A képviselők szerda reggel 9 órakor folytatják a munkát.

20:53 - Egyebek mellett az Erzsébet-programról szóló törvénymódosítás, valamint a paksi bővítés közérdekű adatigénylését érintő jogszabály-változtatás bizottsági jelentéseinek vitáival folytatódott az Országgyűlés keddi ülésnapja.

Egyetértés a Széchenyi Istvánra és Arany Jánosra emlékezésről, valamint a felsőoktatás napjáról

Továbbra is egyetértés van a parlamentben a kormány három határozati javaslatáról - derült ki azt követően, hogy a képviselők a bizottsági jelentések vitájában is támogatták a Széchenyi István születésének 225. évfordulójáról szóló, valamint a 2017-es évet Arany János-emlékévvé nyilvánító és a magyar felsőoktatás napjáról szóló indítványokat.

A vitákban a jobbikos Szilágyi György fogalmazott meg kritikát, elfogadhatatlannak nevezve, hogy a kormányoldal az Arany János-emlékévvel kapcsolatban azért nem támogatott egy módosító javaslatot, mert abban szerepelt az "elcsatolt területek" megfogalmazás. Az ellenzéki politikus szerint azonban ez a megfogalmazás igenis helyes, sőt akár az "ideiglenes megszállt területek" kifejezést is használni lehetne.

Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár felelőtlennek nevezte Szilágyi György megközelítését, aminek "hatékonytalanságát" szerinte az is jelzi, hogy a Jobbik alig kapott szavazatokat a határon túli magyaroktól.

Az ellenzék továbbra is bírálja az Erzsébet-program és az adósságrendezés törvénymódosításait

Nem volt egyetértés az Erzsébet-programot érintő egyes törvények módosításáról szóló javaslat bizottsági jelentésének vitájában, az általános vitához képest a képviselők nem hoztak fel új érveket. Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) azt vetette fel, hogy nem tudni, mi lesz a programokkal és megjegyezte, személyes tapasztalatai szerint tavaly volt olyan tábor, ahol propagandára többet költöttek, mint magára a rendezvényre.

Schmuck Erzsébet (LMP) azt mondta, az adófizetőknek, ahogy eddig sem, ezután sem lesz rálátása a program működésére.

Vágó Sebestyén (Jobbik) szerint nincs akadálya annak, hogy állami tulajdonban is jól működjön a zánkai és fonyódi egykori úttörőtábor, és arra kérte a Fideszt, hogy ne csinálja meg azt, amit az MSZP csinált Csillebérccel, ne adják át egy magánalapítványnak az ingatlanokat.

Palkovics László oktatási államtitkár azt válaszolta: az uniós kötelezettségszegési eljárás miatt a kormány lépéskényszerben van.

Kisebb vita alakult ki az adósságrendezéssel kapcsolatos törvénymódosításról is, Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) megismételte pártja azon álláspontját, hogy ezt a javaslatot 2010-ben már a parlament elé vitték volna, de a Fidesz még a tárgyalást is megakadályozta.

Schmuck Erzsébet (LMP) arra hívta fel a figyelmet, hogy eddig 199 adós jelentkezett csak, míg a kormány 20-25 ezer jelentkezőre számított, így ebben a formájában a magáncsőd megbukott.

Vejkey Imre előterjesztőként úgy válaszolt: 250 rászorulón tudtak eddig segíteni.

LMP: a kormány nem titkolhatja a paksi bővítés kiadásait

Schmuck Erzsébet a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos törvénymódosítás bizottsági jelentésének vitájában elfogadhatatlannak nevezte, hogy a kormány nemzetbiztonsági okokra hivatkozva eltitkolná több százmilliárd forint közpénz felhasználást egy olyan beruházásban, amely több évtizedre meghatározná az ország energiaellátását.

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában kijelentette, a bővítéssel kapcsolatban kizárólag üzleti és műszaki adatokat lehet visszatartani, az LMP korrupciót valószínűsítő állításait pedig prejudikációnak nevezte.

18:31 - A postatörvényről, az európai uniós forrásokról és a Jobbik pártalapítványáról is szó volt kedden a parlamentben, az azonnali kérdések és válaszok órájában.

Az MSZP a tervezett postatörvény-módosítást kifogásolja

Tóth Bertalan (MSZP) a postatörvény tervezett, már a Ház előtt fekvő módosításáról beszélt, amely alapján - ismertette - pénzügyi intézmények postai szolgáltatásokat nyújthatnának kistelepüléseken. Miért nem a pénzügyi szolgáltatások költöznek ezeken a településeken a postákra? - kérdezte, arról is érdeklődve, hogy a tervezett lépés hány postást és melyik megyéket érinti majd.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter válaszában közölte: azt kezdeményezi, tartsanak ötpárti tárgyalást a postatörvény módosításáról. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt években a Magyar Posta nyereséges volt. Erősíti a Magyar Posta pozícióit, ha a társaság együttműködik a magyar bankszektorral és állampapírokat értékesít - tette hozzá.

Jobbik: baráti cégek "kistafírozását" szolgálhatta az Öveges-program

Hegedűs Lorántné (Jobbik) az Öveges-programról beszélt, azt közölve, hogy az EU-s támogatási összegnek mindössze a hatodát költötték az érdemi programra, a többi pénz "baráti cégek kistafírozását szolgálhatta", és jelentős visszaosztás történhetett az állami iskolafenntartó felé is. Mire költötte a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) az így megszerzett milliárdokat? - kérdezte.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt felelte: a kormány folyamatosan egyeztet az Európai Bizottsággal, és arra törekszik, hogy a programot érintő támogatás-felfüggesztési időszak minél rövidebb legyen.

LMP: mikor számol el a kabinet az EU-s pénzek felhasználásával?

Schmuck Erzsébet (LMP) szerint a kormány nem tud élni az EU-s forrásokkal, a pénzek egy részét "ellopják", és "ezt már Brüsszelben is tudják", ezért fel is függesztettek egy programot. Mikor számol el a kabinet a parlament előtt a 2007-2013. közötti EU-s ciklus forrásainak felhasználásával? - tette fel a kérdést.

A Miniszterelnökséget vezető Lázár János úgy reagált: az EU-s forrás nem "ajándékpénz", az unió mégis mindent megtesz, hogy a pénzek lehívása nehéz legyen, Magyarország azonban ennek ellenére is képes volt rá. A tárcavezető azt javasolta, kezdődjön parlamenti vita az EU-s pénzek felhasználásáról: a célszerűségről és a szabályosságról is.

Fidesz: nem árulta el a Jobbik pártalapítványa, mire költötte a pénzt

Boldog István (Fidesz) arról beszélt, hogy a Jobbik pártalapítványa tavaly nem volt hajlandó elárulni, mire költi az állami támogatást. Hogyan egyeztethető össze a hatályos jogszabályokkal, hogy a pártalapítvány nem, illetve késve számolt be erről? "Vajon beszélhetünk-e jogtalan előnyszerzésről (...), mikor egyértelműen kimutatható, hogy egy pártvezető közeli rokona hogyan jutott pénzekhez?" - kérdezte.

Völner Pál, az igazságügyi tárca államtitkára azt felelte: a Jobbiknál nem csak az alapítvánnyal kapcsolatban merülnek fel problémák: a számvevőszék szerint 2005-2008. között a párt sem adott le hiteles mérlegeket, és amikor 2010-ben megjelentette ezeket, akkor is számos kivetnivaló volt bennük. "A közpénzekkel nem számol el átláthatóan a párt" - mondta az államtitkár.

MSZP: nem kapták meg támogatásaikat a helyiek a paksi erőműtől

Heringes Anita (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy sem a helyi sport, sem a helyi sajtó, sem a civil szervezetek nem kapták meg támogatásaikat ez évre a Paksi Atomerőműtől. Ugye, nem lesz ez így minden évben? - kérdezte.

Lázár János válaszában azt javasolta, üljenek le, és beszéljék meg a Paks 1-es atomerőmű által biztosított támogatások kifizetésének ütemét és rendjét.

Jobbik: állítsák le a földprivatizációkat!

Magyar Zoltán (Jobbik) a földprivatizációk leállítását követelte arra hivatkozva, hogy a nyertesek többnyire kormánypárti politikusokkal állnak rokoni vagy egyéb kapcsolatban. Egyúttal tiltakozott a hazai birtokméretek miatt, és szóvá tette, hogy Csányi Sándornak, az OTP Bank elnök-vezérigazgatójának érdekeltségei szerinte "nevetséges bérleti díjak" mellett gazdálkodhatnak.

Nagy István, a földművelésügyi tárca parlamenti államtitkára modernkori gazdaüldözésnek nevezte, amit az ellenzéki képviselő folytat és hangsúlyozta: minden értékesítés nyilvános és átlátható. A Csányi Sándorhoz köthető gazdaságokat az innováció és termékfejlesztés példáiként jelölte meg, a birtokpolitikát pedig azzal magyarázta, hogy így lehet kiváló magyar mezőgazdaságot építeni.

Az LMP a budai Vár felújítását vitatta

Ikotity István (LMP) szerint nem presztízsberuházásokra kellene költeni, hanem arra, hogy minél többen férjenek hozzá a kulturális javakhoz. Szóvá tette, hogy a budai Vár átalakítása nagyon sokba kerül, és egyes szakmai körök is vitatják azt.

Lázár János kiemelte, hogy méltó körülmények közé kerül egyebek mellett az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Nemzeti Galéria, a világörökségnek számító palota tervein pedig lehet vitatkozni, de az épületet fel kell újítani.

MSZP: ki a felelős az uniós kifizetések felfüggesztéséért?

Legény Zsolt (MSZP) egyes uniós programok kifizetéseinek felfüggesztését firtatta.

Lázár János válaszában hangsúlyozta: nem pénzmegvonásról van szó, hanem egy vitáról, folyik az egyeztetés a forrásokról.

17:08 - A béremelésről, a minimálbér nettójáról, a kórházi fertőzésekről és a határkerítésre fordított pénzekről is kérdeztek a képviselők a keddi interpellációk során a parlamentben.

LMP: mikor adnak valódi béremelést a cafeteria készpénzesítése helyett?

Schmuck Erzsébet (LMP) arról érdeklődött, hogy a kormány mikor ad valódi béremelést a cafeteria készpénzesítése helyett. Szerinte nem igaz, hogy ez az egyetlen módszer a nagyobb arányú bérnövelésre, s valójában csak látszólagos intézkedés. Értékelése szerint a munkára rakódó terheket kell csökkenteni, leginkább az átlag alatt keresők esetében, s érdemben emelni kell a nettó béreket.

Tállai András, a nemzetgazdasági tárca parlamenti államtitkára válaszában kitért arra, hogy a 2010 előtti adórendszer a jövedelmek eltitkolását ösztönözte, s a kormány ezzel kívánt leszámolni az egykulcsos személyi jövedelemadóval. Értékelése szerint az LMP javaslata igazságtalan és nem veszi figyelembe a költségvetés egyensúlyi feltételeit. Célként jelölte meg, hogy a munkavállalók a továbbiakban is jól járjanak, továbbá emelkedjen a foglalkoztatás és a reálbérek.

Az ellenzéki politikus nem fogadta el a választ, a parlament viszont 110 igen és 32 nem szavazattal igen.

MSZP: sok a fertőzés a minimumfeltételeknek papíron megfelelő kórházakban

Korózs Lajos (MSZP) arról beszélt, hogy februárban látott napvilágot a tisztiorvosi szolgálat jelentése, amely szerint a kórházakban uralkodó higiénés körülmények miatt nagyon nagy a fertőzésveszély.

Vannak minimumfeltételek, amelyeknek minden kórházban meg kell felelni, a kormány viszont ezeket úgy módosította 2012-ben, hogy ki lehet adni ideiglenes engedélyt is - hívta fel a figyelmet. Jelenleg a minimumfeltételeknek azt jelentik, hogy azoknál rosszabb ellátást már nem lehet nyújtani - jelentette ki.

A képviselő azt kérdezte, elfogadható-e, hogy a minimumfeltételeknek papíron megfelelő kórházakban százával fertőződnek meg a betegek. Eközben az orvosok itthon tartása is "csődöt mondott" - tette hozzá. Mikor lesznek publikusak a kórházak által 2015-ben a központi honlaphoz eljuttatott fertőzési adatok - érdeklődött.

Rétvári Bence, az az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára azt felelte, hogy a kérdésben több olyan tájékoztatás látott napvilágot, amelyek cáfolták a képviselő által elmondottakat. Azok az adatok, amelyeket Magyarországnak közzé kell tennie a nemzetközi szervezetek honlapjain is olvashatóak - emelte ki.

Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések növekedése nem magyar, hanem európai és globális probléma - tette hozzá.

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament viszont 112 igennel 33 nem ellenében megtette azt.

Jobbik: túlárazások a határkerítés építése során

Apáti István (Jobbik) előrebocsátotta, hogy pártjuk támogatta és most is támogatná a határon felhúzott kerítést. Hozzátette, hogy a hűtlen kezeléshez és a korrupció viszont nem adják a nevüket. Kiemelte, hogy tavaly augusztustól októberig két írásbeli kérdést és egy közérdekű adatigénylést nyújtottak be az építés ügyében. A végül megkapott elszámolás alapján a tételek egyik felét nehéz volt beazonosítani és átlátni, a látható és összehasonlítható tételek pedig öt-nyolcszoros túlárazásról tanúskodtak - mondta.

Nem kellett volna jobban "fékezni az étvágyukat" - kérdezte a képviselő.

Kontrát Károly a Belügyminisztérium államtitkára hangsúlyozta, hogy az ügyben március 31-ig kell elkészíteniük a tételes elszámolást. Felajánlotta a képviselőnek, hogy ha igényt tart rá, akkor beletekinthet abba, minden tételt ellenőrizhet és meggyőződhet azok valóságtartalmáról. Egyúttal arra kérte a politikust, hogy addig ne vádaskodjon.

A választ a Ház fogadta el 111 igennel 37 nem és egy tartózkodás ellenében.

MSZP: mikor emelik kézzelfogható módon a minimálbér nettóját?

Gúr Nándor (MSZP) azt mondta, a minimálbér bruttója hat év alatt több mint ötven százalékkal, a nettója viszont csak összességében csak 23 százalékkal nőtt. Eközben 18 százalékos volt az általános infláció, de az élelmiszerek árának emelkedése nagyjából egybevág a minimálbér nettójának emelkedésével - hangsúlyozta.

Magyarországon a minimálbéren bruttójának 66,5 százalékát kapják kézbe az emberek, ez az arány Szlovákiában 82, Lengyelországban 85, Csehországban pedig 89 százalékos - hívta fel a figyelmet. Csehországban a minimálbér nettója több mint 100 ezer, Szlovákiában 107 ezer, Lengyelországban 110 ezer forint, miközben Magyarországon nem éri el 74 ezer forintot sem - tette hozzá.

Mikor emelik kézzelfogható módon a minimálbér nettóját, és az mikor éri el a lengyel szintet - kérdezte.

Cseresnyés Péter munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár válaszként azt felelte, hogy a minimálbért a kormány eddig minden évben a szakszervezetekkel és a munkaadókkal folytatott egyeztetések eredményeképpen emelte meg.

Magyarországon az egykulcsos adózást jelentős családi adókedvezménnyel együtt vezették be - emelte ki. A 73 ezer 815 forintos nettó minimálbér összege ezért egy gyermek után tízezer, két gyermek után 25 ezer forinttal nő havonta, a három vagy többgyermekes munkavállaló pedig gyakorlatilag levonások nélkül, csaknem teljes összegében kapja kézhez a bruttó 111 ezer forintos minimálbért - jelentette ki.

A képviselő helyett az Országgyűlés fogadta el a választ 113 igennel 32 nem ellenében.

16:30 - A gyermekétkeztetésről, a költségvetés megváltozatásáról, valamint az M4-es autópályáról is szó volt az interpellációk során, az Országgyűlés keddi ülésén.

KDNP: mi várható a gyermekétkeztetés támogatásában?

Hollik István (KDNP) a gyermekétkeztetésben várható változásokra kérdezett rá. Rámutatott: növekedett annak költségvetési támogatása, idén már több mint 71 milliárd forint áll rendelkezésre.

Szerinte a baloldali kormányokat kevésbé érdekelte a gyermekek sorsa, és soha annyian nem kaptak kedvezményesen vagy ingyenesen ételt, mint most.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára közölte: a jelenlegi az első tavaszi szünet, amikor ingyenes étkezést biztosítottak a rászorulóknak. Mintegy 200 ezer diák részesül a kedvezményben - tette hozzá -, amelyhez 5,3 milliárd forintot biztosított a kormányzat.

Hangsúlyozta: a szociális étkeztetésre fordított csaknem 72 milliárd forint a kétszerese a 2010-es kormányváltás előtt előirányzott összegnek.

A képviselő elfogadta a választ.

LMP: a Miniszterelnökség rendeletekkel alakíthatná át a költségvetést?

Schmuck Erzsébet (LMP) kijelentette: pártja értetlenül áll a Miniszterelnökséget vezető miniszter által kezdeményezett törvényjavaslat előtt, amely a költségvetés rendeleti átrendezését teszi lehetővé. Szerinte a forrásfelhasználás átláthatatlanná tétele és ellenőrizhetetlenné válása után azt a kormányhoz közel állók között dobják majd szét.

Kifogásolta azt is, hogy a költségvetéssel egy olyan miniszter foglalkozik, akinek ez nem dolga. Azt kérdezte: mi szükség van a rendeleti kormányzásra? Mikor fordult elő, hogy ennek hiányában nem tudtak megoldani egy feladatot?

Tállai András, a nemzetgazdasági tárca államtitkára a törvényjavaslat általános vitáján elhangzottakból idézett, hangsúlyozva: nem rendelet, hanem kormányhatározat készül bizonyos forrásokról, ahogy eddig is. A különbség annyi, hogy a maradványok elköltésével már nem kell megvárni a december 31-ét. Hozzátette: a változás csupán olyan pénzek felhasználásának meggyorsítását eredményezi, amelyekről biztosan tudható, hogy rendelkezésre állnak.

A politikus a választ nem fogadta el. Azt az Országgyűlés szavazta meg 112 igen szavazattal, 31 ellenében.

Fidesz: mit tesz a kormány a felelős állattartásért?

Bencsik János (Fidesz) arról érdeklődött, hogy a jogszabályi háttér kialakítása mellett milyen nevelő és szemléletformáló programjai vannak a kormánynak az állatok védelme és a felelős állattartás erősödése érdekében. Értékelése szerint a büntetések önmagukban nem elegendőek.

Zsigó Róbert, a földművelési tárca élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára válaszában kifejtette, hogy a kormány és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) számos közös programot indított, amelyek a felelős állattartást erősítik. Példaként hozta a gazdátlan állatok ivartalanítását, amely az örökbeadás esélyeit is javítja, továbbá veszélyes állatok tartásának szigorítását. Beszámolt arról is, hogy a tárca végigkíséri a vakvezető kutyák kiképzésének folyamatát.

A kormánypárti képviselő elfogadta a választ.

MSZP: mi lesz az M4-essel?

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) az M4-es autópálya kivitelezésének leállítását bírálta, szerinte az ügy nem a kommunikált okok áldozata, hanem annak, hogy "Orbán Viktor és Simicska Lajos összevesztek és kettőjük között kitört a háború". Értékelése szerint ez hátrányosan érintette a kelet-magyarországi embereket és kis- és középvállalkozókat. Azt kérdezte, mikor lesz fontos a kormánynak a keleti megyék sorsa.

Tasó László, a nemzeti fejlesztési tárca közlekedéspolitikáért felelős államtitkára válasza szerint a 2x2 sávos kiemelt főútként tervezett szakaszt az MSZP akarta autópályaként megépíteni, azonban 2013-ban az unió bizottsága jelezte, hogy a magas költségek miatt nem támogatja a beruházást. Az útszakasz főútként épül és 2018-ra bekötik Szolnokot a gyorsforgalmi hálózatba - tette hozzá. Az államtitkár visszautasította, hogy a kormánynak ne lennének fontosak a keleti megyék. Kiemelte: 2010 óta Kelet-Magyarországon 338 milliárd forint értékben voltak közúti beruházások és számos további projekt folyamatban van.

A választ a szocialista képviselő nem fogadta el, a Ház azonban 112 igen és 35 nem szavazattal igen.

Jobbik: miért lehetetleníti el a kormányhivatal a munkát Tiszavasváriban?

Volner János (Jobbik) a jobbikos településeken bevezetett Rend és tisztesség program részleteiről számolt be. Kifejtette, hogy tiszavasvári egyik cigánytelepén visszaszorították a bűnözést és normalizálták a közállapotokat, a kormányhivatal azonban megpróbálja ellehetetleníteni a munkát. A képviselő ennek okait firtatta.

Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy minden önkormányzatnak kötelessége az alaptörvény és más jogszabályok betartása. Hozzátette: a településvezetésnek a nemzetiségi önkormányzattal együttműködve kellene dolgoznia a közvetlenül őket érintő ügyekben. Megjegyezte azt is, hogy a mélyszegénységet sok településen igyekeznek felszámolni, azonban azok nem szerveznek médiakampányt.

A választ a jobbikos képviselő nem fogadta el, a parlament azonban 111 igen, 27 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett igen.

15:30 - A közszolgálati életpályáról, a földértékesítésekről, az agrártámogatásokról, valamint a földvásárlásokról is szó volt az interpellációk során, az Országgyűlés keddi ülésén.

LMP a közszolgálati életpálya-modellről és béremelési ígéretekről

Schmuck Erzsébet szerint joggal érzik magukat becsapva a közszolgálati dolgozók, a beígért életpálya megint nem fog úgy megvalósulni, ahogy arra a kormány ígéretet tett. Kitért arra, hogy tavaly márciusban kész tényként arról beszélt Lázár János miniszter, hogy idén júliustól életbe lép az egységes közszolgálati életpálya és kormánytisztviselők nettó 30 százalékos keresetnövekedéssel számolhatnak. Emellett az is elhangzott, hogy mivel a legalacsonyabb jövedelmű, beosztású járási, vagy kormányhivatali dolgozók bérének rendezése nem tűr halasztást, még az életpálya előtt, az év első felében 50 százalékos béremelést adnak 27 ezer kormánytisztviselőnek, akik most a létminimum alatt keresnek. Januárban aztán közölték a közigazgatásban dolgozók létszámának csökkentését, s háttérintézmények bezárását helyezték kilátásba. Miért nem jelent semmit az adott szó, mi lesz az ígéretekkel? - firtatta.

Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta: a kormány rövidesen megtárgyalja az állami tisztviselői karról szóló törvényjavaslatot, s várhatóan április második felében a parlament elé terjeszti. Hozzátette: jövő kedden a közszolgálati érdekegyeztető fórum rendelkezésére bocsátják a javaslatot vita céljából. Kitért arra is, hogy az állami tisztviselői karnak nem része az önkormányzati tisztviselői kar. Hozzátette: a járási hivatalokban dolgozóknál meg kell kezdeni az állami tisztviselői karba való beléptetést, s várhatóan 2018 január 1-vel minden állami tisztviselőt be tudnak léptetni ebbe a rendszerbe. Jelezte: a költségvetés július 1-től 25 milliárdot engedélyez a most belépő, terheket viselő, az ügyfelek ügyeit intéző alacsony keresetű dolgozók béremelésére. Ez mintegy 50 százalékot jelent majd végzettség és munkakör alapján. A tisztviselőkön nyugvót terhek is folyamatosan nőnek ugyanakkor, terveik szerint a következő évben mintegy kétezer ügyet lehet intézni a járási hivataloknál.

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 114 igen, 33 nem, és 1 tartózkodó szavazattal jóváhagyta.

Fidesz: kinek az érdekeit képviselik a szocialisták földügyekben?

Csenger Zalán Zsolt az kérdezte, kinek az érdekeit képviselik a szocialisták földügyekben?

Felidézte a földárveréseket ért bírálatokat, és azt mondta, az ellenzék mindig korrupciót kiált a földműveseket földhöz juttató intézkedésekkel összefüggésben.

Nem csoda, hogy volt szocialista képviselők, magukból kikelve tiltakoztak - mondta és felidézte, hogy választókörzetében Solymáron és Nagykovácsiban évtizedek óta húzódik a Rozmaring kft. ügye. Gőgös Zoltánt államtitkárként nem zavarta, hogy 1985 óta a természetvédelmi területeket szocialista körhöz köthetők birtokolják.

Nagy István államtitkár kiemelte: a Rozmaring kft. befejezetlen föld privatizációja nem az eljáró hatóságok mulasztásának következménye, a vonatkozó másodfokú eljárás jelenleg is folyamatban van. A tárca minden eszközzel támogatja a rendszerváltás utáni földprivatizációs ügyek lezárását - jelezte. Hozzátette: nem véletlen, hogy az MSZP nem támogatta, hogy a haszonbérleti díjakat felül lehesse vizsgálni és a piaci viszonyokhoz igazítani.

Hangsúlyozta: a mostani rendszer átlátható, a Földet a gazdáknak program a nyilvánosság előtt zajlik.

A képviselő a választ elfogadta.

MSZP: káosz az agrártámogatások kifizetésében

Legény Zsolt (MSZP) szerint a Miniszterelnökség és a földművelésügyi tárca harca a vidékfejlesztési hivatalért káoszt teremt a magyar mezőgazdaságban, nehéz helyzetbe hozva a gazdákat, akik közül sokan még nem jutottak a pénzükhöz.

Mi a fontosabb: a miniszter személyes pozíciója, vagy az, hogy rend legyen? - tette fel a kérdést az agrártárca államtitkárának.

Nagy István úgy felelt: 2015-től nemcsak a támogatás nőtt, hanem a jogcímek száma és a felmerült feladat is. Új jogszabályt, kifizetési és ellenőrzési rendszert kellett alkotni - hangsúlyozta. Szólt arról az európai bizottsági pénzügyi kimutatásról, amely szerint Magyarország a legeredményesebb harmadban végzett a támogatások terén.

Kijelentette: februárig sosem fizették még ki a gazdákat 100 százalékban.

A képviselő nem fogadta el a választ, a Ház azonban megszavazta azt 111 igen szavazattal, 31 nem ellenében.

Jobbik: mindennapossá vált a kormány közeli emberek "botrányos földszerzése"

Szilágyi György (Jobbik) azt mondta: kormány közeli emberek botrányos földszerzése mindennapossá vált. Említést tett a miniszterelnök vejének családjáról valamint Mészáros Lőrinc felcsúti polgármesterről is, akik szerinte nagy kiterjedésű birtokokra tettek szert. Ezek a Talentis program megvalósulása - és a földek egy részének ipari területté minősítése - esetén 100 milliárd forintos profitot hozhatnak.

Felszólította a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkárát: tisztázza, mikor, milyen forrásokból finanszírozta eddig a kormány a Talentis programot.

Dömötör Csaba rögzítette: a kormány nem avatkozik bele magyar magáncégek egymás közötti tranzakcióiba, de támogat minden olyan kezdeményezést, amely értéket teremt és munkahelyeket hoz létre. A sikeres innovatív vállalkozások javítják az ország versenyképességét - szögezte le -, hozzátéve: a törvények garantálják az átláthatóságot.

Szerinte azonban ez az átláthatóság a Jobbikról nem mondható el: a párt költségvetési forrásainak harmada olyan cégcsoporthoz áramlott, amely egy rejtélyes üzletemberhez köthető.

A képviselő nem fogadta el a választ, a képviselők viszont igen: 111 igen szavazattal, 35 nem ellenében, egy tartózkodás mellett.

15:10 - A cigányintegrációs szerződésekről is szó volt kedden napirend előtt az Országgyűlésben.

Jobbik: már bűnpártolás, ami az ORÖ-nál zajlik

Mirkóczki Ádám (Jobbik) a cigányintegrációs szerződések körüli problémákat vetette fel. Azon véleményének adott hangot, hogy a magyar cigányság, illetve az integráció legnagyobb ellensége a kormánypártok által "garázdálkodni hagyott cigány politikai elit". Szerinte az, amit a kormány művel már nem lojalitás, hanem a bűnpártolás.

Az ellenzéki politikus szerint a kormány azért hagyja néhány embernek, hogy százmilliós nagyságrendű adóforintokkal visszaéljen, mert ettől várja a cigány szavazatokat. Nem az a feladata Farkas Flórián miniszterelnöki biztosnak, hogy ezt a társadalmi csoportot a kormánypártok mellett elvigye a szavazófülkébe, cserébe szemet hunynak afelett, amit ő művel? - firtatta. Hozzátette: az Országos Roma Önkormányzatot (ORÖ) át is lehetne nevezni "olcsó roma voksok önkormányzatára".

A képviselő javasolta az ORÖ összes ingó és ingatlan vagyonának lefoglalását, a pályázatok leállítását, a felelősök megbüntetését, illetve parlamenti vizsgálóbizottság felállítását.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint a Jobbik csak kétféle módon tud nézni a cigányságra: olcsó voksként, vagy gyűlöletkeltésre alkalmas csoportként. Ezt a kormány elutasítja - szögezte le.

Felhívta arra a figyelmet, hogy a minisztérium elállt az ORÖ-val kötött, foglalkoztatási szövetkezet létrehozására vonatkozó szerződéstől. Elmondta, a kormány felelőssége a célok kitűzésig tartott, az jó és hasznos cél volt, a megvalósítás során pedig folyamatosak voltak az ellenőrzések.

Hozzátette: a projekt biztató jelekkel indult, de azt nem tartották fent, ezért minden előleget visszakérnek.

MSZP: hogyan oldják meg a kiemelt fejlesztések után Zuglóban a parkolást?

Tóth Csaba a zuglói kormányzati beruházásokról érdeklődött. Mint rámutatott: a kerületben közel 125 ezren élnek, és két kiemelt kormányzati projekt helyszíne. Az egyik, az új Puskás stadion, ahol már bontják a régi épületeket. A képviselő felvetette, hogy az új stadionnál szükség lenne új parkolókra is, de erre nem gondoltak.

Kitért a másik beruházásra, a Liget projektre is, ahol a jövőben évi mintegy 1,5 millió látogatóval számolnak. Megközelíteni azonban most is alig lehet, a parkolás itt sem megoldott - jegyezte meg. Azt kérdezte: mit kívánnak tenni, hogy a kiemelt helyszíneket egyáltalán meg tudják majd közelíteni, s a több száz milliárdos projekteknél mennyit szánnak a probléma megoldására.

Rétvári Bence, az Emmi államtitkára kiemelte: a Puskás stadion világszínvonalú létesítmény lesz, és fontosnak tartják a közlekedési helyzet megoldását is.

A trendek napjainkban a tömegközlekedéssel való megközelítés felé mutatnak, és ennek fejlesztésére a kormány kiemelt figyelmet fordít - mondta.

A Városliget fejlesztését szintén kiemelten kezelik, a közlekedés fejlesztését külön munkacsoport készíti elő. Rámutatott: a tömegközlekedési hálózat a fejlesztések után ki tudják szolgálni a megnövekedett látogatói létszámot. A Városligetnél a Róbert Károly krt. közelében új vasúti megállóhely létesül, az M3-as bevezetőjénél valódi p+r parkolót alakítanak ki, és a ligetnél három helyen mélygarázs lesz, valamint megoldják a turistabuszok parkolását is. Összesen 15 milliárdot fordítanak a fejlesztésekre - jelezte.

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 112 igen, 36 nem mellett elfogadta.

Jobbik: hogyan valósult meg munkahelyteremtés a letelepítési államkötvénnyel?

Staudt Gábor arról beszélt, hogy Rogán Antal ötlete alapján 2012-ben alkották meg a letelepedési államkötvényt, amit kezdettől körüllengett a korrupció gyanúja. A gyakorlat azonban a legvadabb képzeletet is felülmúlta, a kötvények értékesítésével offshore hátterű cégeket bíztak meg, amelyeket többek között Kajmán-szigeteken, Szingapúrban, Máltán és Cipruson jegyeztek be.

Kitért arra is, hogy a közvetítő cégek bevétele a 100 milliárdot közelíti, ami 25-30 százalékos összesített jutalékot jelent. Megjegyezte: olyan sajtóelemzések jelentek meg, amelyek szerint személyes szálak vannak "a közvetítő cégek valamint Rogán Antal és Habony Árpád között".
Azt kérdezte, a munkahelyteremtés hogyan valósul meg , miért offshore cégeket bíztak meg az értékesítéssel, s mennyi jutalék landolt náluk? - sorolta kérdéseit.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára rámutatott: a letelepedési kötvény pénzt hoz az országba, és egyetlen fillér közpénzt sem visz el, szemben " a Kovács Béla-programmal", aki pénzt hozott ugyan a Jobbiknak, de azt nem tudni, ezért mit kértek cserébe.

Kitért arra is: a nemzetközi gyakorlat az, hogy minden ország közvetítőkre bízza az értékesítést, s az árakat a piac határozza meg.

Miért nem faggatják az egyik jobbikos képviselőt, aki több olyan céget hozott létre, amelyeket aztán cégtemetőkben fantomizáltak, jelentős meg nem fizetett adóhátralékkal. Ilyen körülmények között az átláthatósággal összefüggő jobbikos felvetések hiteltelenek - jegyezte meg.

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 111 igen, 38 nem és 1 tartózkodó szavazattal jóváhagyta.

14:55 - A brüsszeli terrortámadások áldozatairól és Pozsgay Imre haláláról emlékezett meg Kövér László, az Országgyűlés elnöke kedden a parlamentben. A napirend előtti felszólalásokban szó volt a pedagógusok sztrájkjáról, a Quaestor-ügyről, a baloldali pártok politikájáról és a dublini egyezményről.

Megemlékezések

Március 22-én a terrorizmus ismét lesújtott Európára - mondta Kövér László utalva a brüsszeli merényletekre. Közölte, alig négy hónappal a párizsi támadások után a brüsszeli vérengzés egyértelművé teheti mindenki számára, hogy "Európa egy kitervelt és módszeres fegyveres támadás célpontja".

A házelnök szerint a terrorizmus célja, hogy rávegyék az európaiakat közös értékeik és érdekeik feladására, hogy a bizonytalanság és a félelem légkörét kialakítva aláássák demokratikus politikai berendezkedésüket.

Kövér László kijelentette: Magyarország egy erős Európa megteremtésében érdekelt, nemzeti erőforrásaival kész ehhez hozzájárulni. Nem hagyhatjuk, hogy a terroristák elérjék céljukat! - hangoztatta.

A parlament elnöke megemlékezett a március 25-én elhunyt Pozsgay Imréről is. Ő volt az első állampárti politikus, aki az 1956-os forradalmat népfelkelésnek nevezte - mutatott rá.

A képviselők egyperces néma felállással adóztak az elhunytak emlékének.

LMP: nincs előrelépés az oktatáspolitikában

Ikotity István (LMP) szerint továbbra sincs előrelépés a kormány részéről az oktatáspolitikában. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) megszüntetéséről szóló bejelentést újabb kommunikációs fogásnak tartotta. Úgy fest, hogy Habony Árpád döntötte el, hogy megszűnik a Klik - tette hozzá.

Elmondta, vajmi kevés a Klik megszüntetése, ha a települések nem kapják vissza az iskoláikat és nem kapnak a fenntartáshoz pénzt.

Közölte, szerdán a polgári engedetlenséggel élve iskolák százaiban tiltakoznak a pedagógusok, majd felszólította a kormányt, semmilyen retorzió ne érje azokat, akik ezt a békés tiltakozási formát választják.

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint már a tárgyalások elején jelezték, hogy továbbra is állami fenntartásban maradnak az iskolák. Óvatosságra intette Ikotity István, mert alaptörvénybe és a sztrájktörvénybe ütközhet a polgári engedetlenségre való felszólítás.

Az államtitkár visszautasított minden olyan törekvést, amely az ifjúság nevelésébe politikai jelszavak mentén beavatkozik.

MSZP: hogy került közpénz a Quaestorba?

Szakács László (MSZP) azt firtatta, hogyan rakhatott a Magyar Nemzeti Kereskedőház közpénzt a Quaestorba. Szóvá tette, hogy a kereskedőháznak ugyan állampapírjai voltak a pénzügyi szolgáltatónál, de azok ellenértékét, 3,8 milliárd forintot készpénzben kapták vissza. Ezt akkor is furcsának tartották, mégis csak hetekkel később tettek feljelentést - jegyezte meg.

Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára szerint a kereskedőház teljesen jogszerűen tartotta az állampapírokat a Quaestorban, és úgy kapta azokat vissza, hogy azok értékét visszautalták neki.

Közölte, az ügylet egyetlen magyar állampolgárnak sem okozott hátrányt.

KDNP: a baloldaliak most is demokratikus berendezkedésbe vetett hitetet rombolják

Soltész Miklós (KDNP) a baloldali pártok politikáját bírálta, szerinte ahogy az elmúlt években, most is a demokratikus berendezkedésbe vetett hitetet rombolják. Magatartásukkal megbénítják az államok védekezési képességeit, az egyenlő bánásmód hangoztatásával segítik a bűnözők, a terroristák tevékenységét, segítik Európa megszállását - hangoztatta, majd azt firtatta, támogatni fogják-e a kormány terrorizmus elleni akciótervét.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára szerint a brüsszeli tragédia után most már a baloldali pártok sem tagadhatják, hogy világos összefüggés van a korlátlan bevándorlás és terrorveszély között.

Hozzátette: Brüsszel tanulságait le kell vonni, ezért döntöttek a terrorellenes akciótervről a kormány. Értékelése szerint a kabinet nem kér sem kevesebb, sem több eszközt annál, mint ami más uniós tagállamokban a kormányok kezében van.

Fidesz: az Európai Bíróság visszaigazolta a magyar megoldást

Németh Zsolt (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Bíróság március 17-ei, precedensértékű ítéletében kimondta, a dublini egyezmény keretében visszaküldött emberek esetében is vizsgálni lehet, hogy biztonságos harmadik országból érkeztek-e. Szerinte ezzel a bíróság visszaigazolta a magyar megoldást.

Jelezte azt is, hogy áprilisban várható a dublini egyezmény felülvizsgálata, és általánosan elfogadott lehet ez a megoldás.

Völner Pál válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyezményt olyan időszakban alkották meg, amikor jóval kisebb bevándorlás volt, és akkor nem készültek fel nem együttműködő népcsoportokra sem.

Reményét fejezte ki, hogy az egyezmény áttekintésekor több olyan elemet sikerül beépíteni, amely a schengeni rendszer megőrzését szolgálja.