OGY - Kormány: a posta nemzetstratégiai szempontból is fontos

18:49 - Postatörvény, napirend után

Az ellenzék az információszabadság korlátozásaként értékelte a postatörvény módosítására irányuló javaslatot az előterjesztés keddi parlamenti vitájában; a vita lezárása után napirend utáni felszólalásokkal véget ért az ülésnap.

Képviselői felszólalások

A DK nem támogatja a postatörvény módosítását. Független képviselőjük, Vadai Ágnes kijelentette azt is: a diktatúrák jellemzője a militáns jelleg kiépítése és az információk elzárása.

Az előterjesztésről úgy vélekedett: annak a postai szolgáltatásokhoz semmi köze, csupán az első lépés a totális titkosítás irányába.

A kormányoldalnak azt üzente: a némaságuk mindennél beszédesebb.

A szocialista Gúr Nándor szerint a kormányoldal a közpénzhasználattal, illetve a közérdekű adatok ellenőrzésével kapcsolatban kíván jelentős korlátozást bevezetni. Ő is úgy fogalmazott, hogy mindez a diktatúrák sajátossága.

Kifogásolta, hogy még a folyamatban lévő ügyek esetében is leállítják az adatigénylést.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt mondta: bár üzleti sérelmeket kíván orvosolni a törvény, ez a szándék nem egyezik a társadalom igényeivel. A szerinte átláthatatlannak tartott ügyeket sorolva, a többi közt a szabadkereskedelmi egyezményről szóló tárgyalásokról beszélt.

Schiffer András (LMP) kijelentette: a kormányoldal törvényhozási eszközökkel próbál szabadulni bizonyos perektől. Szerinte "valamiben sántikálnak" a posta körül, és felszólította a kormányoldalt: álljanak elő azzal, mely családok érdekeit szolgálják most.

Az információhoz való hozzáférés korlátozásának lehetőségeit említve azt a kérdést tette fel, hogy mit szolgál az előterjesztés: természetvédelmi érdekeket, bűncselekmények megelőzését, külpolitikai érdeket vagy szellemi tulajdonhoz fűződő jogok érvényesítését.

Zárszó

Németh Szilárd (Fidesz) zárszavában az ellenzéki kifogásokra utalva azt mondta: ha valakinek bűncselekményről van tudomása, tegyen feljelentést.

Úgy fogalmazott, az, hogy a parlamentben büntetlenül lehet "hazugságot bemondani, minden felelősség nélkül lehet orbánozni", képviselőtársakat gyalázni és sértegetni, még nem jelenti azt, hogy azoknak, akik így tesznek, igazuk van. Ahogy a felemelt hangnem is csupán annyit jelent, hogy az ellenzékiek más véleményen vannak, mint az előterjesztő - fűzte hozzá.

Szavai szerint a sanyarú, hosszú ellenzéki létből fakadó hataloméhség vezetett oda, hogy Vona Gábor, "Kádár János utódpártja", az LMP és a DK egy platformra került.

A képviselőtársával, Galambos Dénessel jegyzett javaslatról kijelentette: azt szerette volna elérni, hogy a versenypiaci helyzetben a postának ne kelljen hegynek felfelé mennie, hanem egyenesítsék ki a pályát.

Az elnöklő Sneider Tamás ezután az általános vitát lezárta.

Napirend után az állami földeladásokról és vörösiszapperről

Három képviselő jelentkezett napirend utáni felszólalásra a keddi ülésnap végén. Ander Balázs (Jobbik) az állami földek eladásával kapcsolatban emelt szót. Közölte: korábban Jakab István Magosz-elnök azt mondta, a vidéken élőknek végzetes lenne ez a lépés, ehhez képest 9600 hektár állami földet már eladtak.

Frakciótársa, Kepli Lajos a vörösiszapperrel kapcsolatban kijelentette, csak a szigorú letöltendő börtönbüntetést tartja elfogadhatónak a büntetőperben. Sallai R. Benedek (LMP) ugyanebben a témában felszólalva azt mondta, a haszonnak mindig van, a bajnak viszont soha nincs gazdája, és ezt a közelmúltban született bírósági ítélet is alátámasztja.

A felszólalást követően Sneider Tamás levezető elnök lezárta a napirend tárgyalását és jövő hétfő 11 órára összehívta az Országgyűlés következő ülését.

16:55 - Postatörvény

A kormányzati politikusok egyebek között a piaci versenyben elszenvedhető hátrányok megszüntetésére hivatkoztak a postatörvény tervezett módosításának vitája során, míg az ellenzék az indítvány alaptörvény-ellenességét hangoztatta.

Németh Szilárd: a módosítást az összhang megteremtését szolgálja

Az előterjesztést a benyújtó Németh Szilárd (Fidesz) a normaszövegből és az indoklásból idézve úgy látta, hogy azok minden alkotmányos ellenérzést, "jogvédős kifogást" indokolatlanná tesznek.

Szavai szerint a módosítás az összhang megteremtését szolgálja, feloldja a jelenleg hatályos, a hivatalos iratokra vonatkozó indokolatlan szűkítést, másrészt konkretizálja azokat a helyzeteket, amikor az állami vagyonnal való gazdálkodás körében az adatnyilvánosság a piaci verseny szempontjából aránytalan sérelemmel járna.

A postai piac 2013-as liberalizációjával megszűnt a Magyar Posta monopóliuma, alapvetően minden szolgáltatási területre beléphet más versenytárs, a legnagyobb verseny a csomagküldés területen zajlik, de hatalmas a verseny a pénzforgalmi szolgáltatások során is - emelte ki.

Miközben a postának egyetemes szolgáltatóként alapvető közérdekű szolgáltatásokat is el kell látnia, a versenypiacon is meg kell küzdenie az ügyfelekért - emelte ki. A jelenlegi szabályozás viszont nem teremt érdekmentes és méltányos környezetet az állami cég számára - tette hozzá. Jelenleg a versenytársak akár egyszerű adatkérés mögé bújva olyan információkhoz juthatnak, amelyekkel versenyhátrányba hozzák a céget - folytatta.

Kormány: a posta nemzetstratégiai szempontból is fontos

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára a Magyar Postát nemzetstratégiai szempontból fontos vállalatnak nevezte, amelyet meg kell védeni a tisztességtelen piaci visszaélések kockázatától.

A postának számos kihívóval kell felvennie a versenyt, miközben olyan közfeladatokat is ellát, amelyek elengedhetetlenek az állam működőképességéhez - emelte ki. Az államtitkár megjegyezte, a jelenlegi szabályozás szerint a postának az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó adatokat nem kell nyilvánosságra hoznia, a versenypiachoz köthetők információkat viszont igen. Ez a helyzet sem nem logikus, sem nem igazságos - jelentette ki.

A törvénymódosítás a közérdekű adatigényléseket nem lehetetlenítené el és nem állítaná le - szögezte le, hozzátéve, hogy a módosító javaslat bizonyos szempontból még bővíti is a közérdekű adatok körét.

MSZP: alaptalan a kormánypárti indoklás

Tóth Bertalan, az MSZP vezérszónoka alaptalannak nevezte a kormánypárti indoklást. Hozzátette, hogy több adatigénylési pert indított postai szerződések miatt és a perek során a Magyar Postát képviselő ügyvédek ugyanazzal érveltek, mint most a kormánypárti politikusok. Hangsúlyozta, hogy a bíróságok éppen elsőfokú ítéletet kívánnak hozni ezekben az ügyekben, amikor megjelenik ez a szűkítő rendelkezés.

Egyetértett azzal, hogy vannak olyan üzleti titkok, amelyek nyilvánosságra kerülése veszélyeztetheti egy állami tulajdonú vállalkozás üzleti érdekeit, de úgy vélte, hogy ezt a bíróságok egyedi ügyekben mérlegelhetik. Az indítványt alaptörvény-ellenesességéről beszélő képviselő a javaslat visszavonását kérte.

Jobbik: a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekűek

Staudt Gábor (Jobbik) hangsúlyozta, hogy az alaptörvény egyértelműen megfogalmazza, hogy mi számít nemzeti vagyonnak, miközben a közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatokat közérdekűnek minősíti. Eddig is volt olyan adat, amelyeket a bíróságok ítélete nyomán nem kellett kiadni, mert kárt okozott volna, ha a versenytársak ahhoz hozzájutottak volna - emelte ki.

A Jobbik éppen a posta miatt mondta többször is, hogy az uniós liberalizáció káros, mert a piacra benyomuló cégek a nyereséges szegmensekben jelennek majd meg, a többit pedig meghagyják a Magyar Postának - emlékeztetett.

Beszédesnek nevezte, hogy a törvényt a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni szeretnék. A javaslat sem a saját indoklásának nem felel meg, sem az alkotmányosság próbáját nem fogja kiállni - összegzett a politikus.

LMP: velejéig hazug a javaslat

Schiffer András (LMP) azt követelte, hogy vonják vissza a "velejéig hazug és képmutató, minden ízében alkotmányellenes" javaslatot.

A közszolgáltatásokban valóban meg kell védeni az állami vagyont, de ha a kormánynak a közösségi tulajdon megóvása lenne a szándéka, akkor miért kell a közszolgáltatásokat liberalizálni - tette fel a kérdést.

Az alaptörvény világosan fogalmaz arról, hogy a közpénzekkel gazdálkodó szervezetek kötelesek a nyilvánosság előtt elszámolni - emlékeztetett.

A javaslat nem összhangot teremt, hanem zűrzavart okoz - szögezte le.

15:31 - Egyezmények

A Magyarország és Koszovó közötti nemzetközi közúti személyszállításról és árufuvarozásról szóló megállapodást, valamint az EU és Irak közötti partnerségi és együttműködési megállapodást is támogatta valamennyi felszólaló kedden a parlamentben, a javaslatok általános vitája során.

Megállapodás Magyarország és Koszovó között a nemzetközi közúti személyszállításról és árufuvarozásról

A közlekedéspolitikáért felelős államtitkár az áthaladó, illetve az érintett országokba irányuló fuvarozás és személyszállítás megkönnyítésével indokolta a megállapodást, amely értékelése szerint hozzájárul a külkereskedelmi termékforgalom erősödéséhez és az idegenforgalom fejlődéséhez is. Tasó László felidézte Magyarország részvételét a nyugat-balkáni missziókban és fontosnak tartotta a gazdasági kapcsolatok elmélyítését. Értékelése szerint ebben a közlekedési együttműködés jó lehetőség, ami segíti a fuvarozók piacra jutását és egyszerűsíti az engedélyezési tevékenységet.

Bartos Mónika, a Fidesz vezérszónoka azt hangsúlyozta: Magyarország politikai, gazdasági és stratégiai érdeke, hogy a Nyugat-Balkánon béke és stabilitás legyen. A diplomácia kapcsolatok fokozását, különböző együttműködési formák megerősítését tartotta fontosnak és célként jelölte meg a fuvarozás megkönnyítését.

Mesterházy Attila, az MSZP vezérszónoka arról beszélt, hogy pártja következetesen támogatta Koszovó függetlenségének elismerését, s most is a demokrácia és a jogállamiság megszilárdítása mellett áll. A szocialista politikus úgy ítélte meg: a megállapodás elősegíti a kereskedelmi kapcsolatok és az árucsere bővítését, hozzájárul a gazdasági és politikai kapcsolatok fejlesztéséhez, ezért támogatják azt.

Ander Balázs, a Jobbik vezérszónoka is megerősítette, hogy igennel szavaznak a megállapodásra és egyetértenek azzal, hogy Magyarország fokozza diplomáciai aktivitását a Nyugat-Balkán felé. Az együttműködés megerősítését a népvándorlás megfékezése és az Iszlám Állam elleni küzdelem miatt is fontosnak nevezte, az egyes közlekedési mentességekkel kapcsolatban azonban aggályait is megfogalmazta.

Tasó László válaszában megköszönte a támogatást és több más lehetőséget - egyebek mellett vasúti fejlesztéseket - is látott a kapcsolatok további erősítésére.

Az általános vitát az elnöklő Latorcai János lezárta.

Partnerségi és együttműködési megállapodás az EU és Irak között

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára a párbeszéd megerősítését nevezte a megállapodás céljának, amelyet eddig 19 tagállam írt alá. Értékelése szerint ez előrelépés az unió közel-keleti politikai és gazdasági szerepvállalásában, s a kereskedelmi, befektetési és gazdasági fejlődést mozdítja elő.

A kül- és biztonságpolitikai együttműködés fontos elemeként beszélt a tömegpusztító fegyverek, továbbá a könnyű- és kézfegyverek illegális kereskedelmének felszámolásáról, a terrorizmus elleni küzdelemről, a szervezett bűnözés, korrupció és pénzmosás elleni fellépésről és a menekültkérdésről.

Az államtitkár arról is beszámolt, hogy a megállapodás a legnagyobb kedvezményben és legkedvezőbb vámtarifában részesíti a másik fél termékét.

Bartos Mónika, a Fidesz vezérszónoka a diplomáciai kapcsolatok múltjára visszatekintve kitért arra is, hogy Magyarország 112 fős kontingens küldött az Iszlám Állam elleni küzdelemhez és sérült katonák magyarországi gyógykezelését is vállalta. Hozzátette: a megállapodás a tagállamok és Irak közötti párbeszédet szolgálja, szélesíti és gazdagítja a kapcsolatrendszert.

Mesterházy Attila, az MSZP vezérszónoka Irak stabilitása mellett foglalt állást és felidézte, hogy az unió 1 milliárd euróval támogatta az ország újjáépítését. Értékelése szerint a számos területre kiterjedő egyezmény és záradékai segítik Irakot a demokratikus átmenetben és nemzetközi helyzetének normalizálásában. A szocialista politikus megjegyezte, hogy Irak hatalmas olajkészlete ellenére a legszegényebb országok között van, így gazdaságának fenntarthatóságában is segítségre szorul.

Bana Tibor, a Jobbik vezérszónoka szintén arról beszélt, hogy noha Irak rengeteg olajat importál, olyan befektetőkre van szüksége, amelyek új iparágakat visznek az országba. Megjegyezte ugyanakkor, hogy amíg napi fenyegetést jelent az Iszlám Állam, addig az ország nem lesz csábító célpont a gazdaság szereplőinek. A stabilitást egy esetleges új gázvezeték megépítése miatt is fontosnak tartotta és jelezte, hogy a megállapodást támogatni fogják.

Ezt követően Latorcai János lezárta az általános vitát.

14:45 - Társasági adóról és sportról szóló törvény, GGGI

Az ellenzéki pártok képviselői bírálták a társasági adóból (tao) befolyó sporttámogatási pénzek felhasználásának átláthatatlanságát a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény, valamint a sportról szóló törvény módosításának keddi parlamenti vitájában. A képviselők megtárgyalták még az együttműködés kereteit a Globális Zöld Növekedési Intézettel.

Képviselői felszólalások

Szatmáry Kristóf (Fidesz), aki a BVSC-Zugló elnöke, arról számolt be, hogy 35-40 éves mulasztást hoztak be az elmúlt időszakban a tao-támogatás révén. Szerinte a pénz döntő többsége olyan helyre megy, amely a mindennapi sportolást segíti.

Teleki László (MSZP) azt kifogásolta, hogy a támogatás célja nem érinti a teljes lakosságot, és helyi célokat nehéz megvalósítani abból.

Mesterházy Attila (MSZP) azt vetette fel, hogy míg 3,1 milliárd forintot költenek egy kazánház építésre Felcsúton, addig a 2016-os költségvetésben a kiemelt egyesületek létesítmény-fejlesztésére 3,68 milliárd forint van. Ismertette: a büdzsé szerint a 16 kiemelt sportág fejlesztésére 4 milliárd forintot költenek.

Hozzátette: ha a két összeget összeadjuk, az nem adja ki azt a 11 milliárd forintot, amennyit Felcsút kapott a tao-pénzekből. Valóban feltételezik valamilyen kapcsolatban áll a támogatás mértéke azzal, hogy a miniszterelnöknek a településen van ingatlana - közölte.

Az elnöklő Lezsák Sándor a vitát lezárta.

Zárszó

Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára zárszavában közölte, a törvénymódosítás részben vagy egészben csökkenti az olimpiai pályázattal kapcsolatos központi költségvetési forrásokat. A javaslattal a pályázat professzionális megírásának feltételei teremtődnek meg - szögezte le.

Szerinte az új rendszer nem jelent forráselvonást sem a látványcsapatsportágaktól, sem az előadóművészeti, sem a filmművészeti alkotásoktól, a támogatás kizárólag az adófizetői hajlandóságon múlik.

Együttműködés a Globális Zöld Növekedési Intézettel

Magyarország huszonötödik országként csatlakozik a dél-koreai székhelyű nemzetközi Globális Zöld Növekedési Intézettel (GGGI) együttműködők sorához, ezért nyújt kiváltságokat és bizonyos mentességet a klímavédelem érdekében tevékenykedő intézetnek - mondta az ezt kihirdető jogszabályt ismertetve Szabó Zsolt, a fejlesztési tárca klímapolitikáért felelős államtitkára.

Az államtitkár kiemelte: Magyarország gazdasági érdeke, hogy részt vegyen a klímavédelmi fejlesztésekben, és elsősorban a vízgazdálkodás és az energiahatékonyság terén nyújthat segítséget a fejlődő országoknak.

Ez a párizsi klímacsúcson elfogadott célkitűzések megvalósítását is segítené - közölte -, de Magyarország a két- vagy háromoldalú megállapodásokkal is példát mutathat más országoknak.

Bartos Mónika (Fidesz) arra mutatott rá, hogy az intézet szakmai támogatást és hálózatépítési lehetőséget is nyújt a tagországoknak, emellett szoros kapcsolatot tart a nemzetközi klímapolitikai tárgyalásokkal. Hozzátette: a kihirdetés előtt álló megállapodás az együttműködés kereteit rögzíti.

Mesterházy Attila (MSZP) hasznosnak ítélte, hogy az intézet gazdaságilag életképes fenntartható megoldások bevezetését tűzte célul az energia, a vízgazdálkodás, a városfejlesztés és a termőföld-használat terén. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra: a kormány újragondolhatná a megújuló energiaforrásokhoz való viszonyát és kritizálta a paksi beruházást is.

Kepli Lajos (Jobbik) szintén fontosnak nevezte a klímaváltozás lassítását, de úgy látta: e téren csak kis lépéseket tesz az ország. Ő is a megújuló energiaforrások nagyobb használatát szorgalmazta, megjegyezve: az atomenergia is klímabarátnak tekinthető. Üdvözölte a csatlakozást az intézet munkájához.

Az LMP-s Schmuck Erzsébet ugyanakkor élesen kritizálta az előterjesztést, mondván: jelzésértékű, hogy a kormány nem az átlátható nemzetközi szervezeteknek, például a Greenpeace-nek vagy a WWF-nek nyújt kiváltságokat, hanem egy olyan intézetnek, amely szerinte még nem mutatott fel értékelhető teljesítményt. Ugyanakkor azzal vádolják az intézményt - ismertette -, hogy gazdasági érdekeket támogat, "zöldre festve" a környezetre káros tevékenységeket.

Szabó Zsolt a felvetésekre úgy reagált: Magyarország az energia-megtakarítás, a megújuló energiák használata, valamint a kibocsátás-csökkentés terén is jól áll. Schmuck Erzsébetnek a budapesti zöld területeket keveslő felvetésére úgy felelt: ő maga vidéken él, ahol jóval több a zöldterület, és szívesen látja ott az LMP politikusát.

Hangsúlyozta: a csatlakozásra fordított kétmilliárd forint megtérülő lesz az ország számára.

Az ülésen elnöklő Lezsák Sándor az általános vitát lezárta.

13:20 - Társasági adóról és sportról szóló törvény

Az olimpiai pályázat készítésének támogatását célzó adótörvény-módosításról tárgyalt kedden délelőtt az Országgyűlés.

A társasági adóról és a sportról szóló törvények módosítása

Kiemelt gazdasági és társadalmi szerepvállalást tartott szükségesnek a nemzetgazdasági tárca államtitkára az ország 2024-es olimpiai pályázatának sikerességéhez. Cseresnyés Péter hangsúlyozta: elegendő forrásra van szüksége a pályázatot készítő nonprofit társaságnak. Ehhez a társasági adóról, valamint a sportról szóló törvények módosítása által a gazdasági táraságok összesen 19 milliárd forinttal járulhatnak hozzá egy új adókedvezmény biztosításának eredményeként, amely illeszkedik az úgynevezett tao-kedvezmény eddigi rendszeréhez.

A kedvezményre jogosító igazolást a Fővárosi Önkormányzat, valamint a Magyar Olimpiai Bizottság közös, zártkörűen működő részvénytársasága állítja ki. Az olimpiai pályázat lebonyolításáért felelős társaság által kiállított támogatási igazolások értéke 2016-ban és 2017-ben együttesen nem haladhatja meg a 19 milliárd forintot.

A lehetőséggel csak azok a vállalkozások élhetnek, amelyeknek nincs köztartozásuk. A pályázatot készítő zrt.-nek a jövő év végéig fel nem használt összeget vissza kell utalnia a költségvetésnek - mutatott rá az államtitkár.

Fidesz: a pályázat sikeréhez járulhat hozzá a támogatás

Gelencsér Attila (Fidesz) emlékeztetett, hogy a kormány már korábban döntött a budapesti olimpiai pályázat támogatásáról. Szerinte a rendezés esélyt kínálna annak bemutatására, hogy nyitott, vendégszerető nép vagyunk.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy az adókedvezmény utoljára a támogatás nyújtása utáni hatodik évben érvényesíthető. Úgy ítélte meg: a változtatás érdekeltté teszi az adózókat a támogatás nyújtásában, így hozzájárulhat a pályázat sikeréhez.

Jobbik: átláthatatlan a tao-támogatás

Szilágyi György (Jobbik) azt firtatta: mire kell a 19 milliárd forint? Milyen határidőkkel és mi alapján dönt majd a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) a rendezés jogának elnyeréséről?

Hangsúlyozta, pártja továbbra is támogatja az olimpiai rendezésének tervét, de úgy ítélte meg, a lakosságot is tájékoztatni kellene az előnyökről, a NOB számára ugyanis a helyi támogatottság is szempont az odaítéléskor.

Elismerte, hogy a tao-támogatás hasznos a sportnak, de jogosnak ítélte az azt ért kritikákat az átláthatatlansága miatt. Felvetette, hogy milyen hatással lesz a magyar sportra a változtatás. Szerinte a pályázásra fordítandó 19 milliárd forint hiányozni fog a sporttámogatásból.

Összefogást kért a KDNP

Az utolsó vezérszónok, Hollik István (KDNP) a kormányzat sport és olimpiai iránti elkötelezettségét hangsúlyozta és összefogást kért az olimpiarendezés ügyében.

Emlékeztetett a látvány-csapatsportok támogatási rendszerére, a tao-ra, hangsúlyozva, hogy az olimpiai pályázatot a cégek célzottan támogathatják, amiért cserébe adókedvezmény jár.

A KDNP elvi álláspontját ismertetve kijelentette: minden olyan módosítást támogatnak, amelyik segíti az olimpiai pályázat sikerét, a törvényjavaslat pedig ezt a célt szolgálja.

MSZP: nem látszik, mire költik a pénzt

Mesterházy Attila (MSZP) arról beszélt, hogy egyfajta kettősséggel szembesülnek, mert örülnek a nagy mennyiségű tao-támogatásnak, de közben problémákat okoz az átláthatatlanság.

A politikus külön gondnak tartotta, hogy miközben egy komoly összegről, 19 milliárd forintról döntenek az olimpiarendezés ügyében, nem tudják, hogy azt pontosan mire is fogják majd elkölteni.

Az MSZP szerint ebben a formában nem lehet támogatni a javaslatot, mert nem ismert, hogy hogyan és pontosan mire akarják elkölteni a forrásokat - összegzett.

Párttársa, Józsa István azt mondta, az előterjesztés szívet melengető lehetne, de az olimpiarendezéshez sportban is fel kell nőni, mert a rendező ország minden sportágban indíthat versenyzőt. Feltette a kérdést, hogy milyen országimázst jelentene, ha a sportágak felében nem tudnánk versenyzőt indítani.

Az ország jelenlegi erőforrásai mellett irreálisnak tűnik, hogy 2024-ig meg tudják valósítani a még meg sem tervezett beruházásokat - közölte a politikus, aki azt sem értette, hogy a tervezett összeg miért nőtt 19 milliárd forintra és azt miért a sporttámogatásoktól vonják el.

Gúr Nándor a tao-n keresztül adható adókedvezményről beszélve problémásnak nevezte a nyomon követhetőséget.

Az önmagát sportszerető emberként leíró képviselő azt mondta, vannak az emberek mindennapjait érintő kérdések is és ezekben az ügyekben is lenne tennivaló.

Képviselői hozzászólások

Gelencsér Attila (Fidesz), aki a Magyar Olimpiai Bizottság tagja volt az MSZP kormányzása idején, azt mondta, akkor a sportra alig akadt forrás, nem voltak fejlesztések.

Szerinte a kishitűség is átjön az MSZP-s felszólalásokon. Értékelése szerint több ország példája is azt mutatja ugyanakkor, az olimpia jelentős ugródeszka lehet egy ország felemelkedésében.

Gúr Nándor (MSZP) szerint annak a 4,5 millió embernek az álmairól is érdemes beszélni, akik létminimum alatt élnek a Magyarországon. A Felcsútnak juttatott támogatásokat megalománnak nevezte.

Frakciótársa, Varga László azt kifogásolta, hogy nagyon sok helyen értelmetlen, vagy fideszes ráhatással épülő beruházásokra költik a tao-támogatásokat. Ebben rendet kell tenni, valamint több sportág esetében is lehetővé kell tenni a tao-támogatás igénybevételét - közölte.

Hollik István (KDNP) közölte, az olimpiai pályázat lebonyolításáért felelős nonprofit zrt.-nek, az olimpiai bizottság mellett a Fővárosi Önkormányzat is. Hozzátette: az önkormányzatnak vannak ellenzéki tagjai, így rá tudnak nézni a zrt. működésére.

11:47 - Vegyifegyver Tilalmi Szervezet, konzuli védelem

A Vegyifegyver Tilalmi Szervezet magyarországi működésének szabályozásáról, valamint a konzuli védelemről folytatott általános vitát kedden az Országgyűlés, majd rátért az Irán és Magyarország közötti adóügyi egyezmény tárgyalására.

A Vegyifegyver Tilalmi Szervezet és Magyarország közötti megállapodás kihirdetése

Megállapodásban határozta meg a Vegyifegyver Tilalmi Szervezet tisztségviselőit Magyarországon megillető kiváltságokat és mentességeket, amelyek megegyeznek a nemzetközi jogi gyakorlattal - ismertette Mikola István, a külügyi tárca biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára a megállapodás kihirdetéséről szóló törvény általános vitájában. A megállapodás az állam törvényeinek tiszteletben tartását és a hatóságokkal való együttműködést is rögzíti.

Az államtitkár felidézte, hogy a szervezetet egy egyezmény hozta létre, amely betiltotta a vegyi fegyvereket és a készletek felszámolását célozza.

Bartos Mónika, a Fidesz vezérszónoka arról beszélt, hogy a részes államok a föld lakosságának 98 százalékát teszik ki, s ez hitelessé teszi a vegyi fegyverek átfogó megsemmisítését. Üdvözölte, hogy a csatlakozott felek nem gyártanak, halmoznak, tartanak vegyi fegyvert, azt nem adják át más államnak és nem tartózkodnak az előkészületektől is. A javaslat a szervezet hazai működési kereteit teremti meg, ezért a Fidesz támogatja azt - mondta.

Demeter Márta, az MSZP vezérszónoka ugyancsak azt jelezte, hogy pártja támogatja a javaslat elfogadását. Prioritásként emelte ki a tagállami deklarációt és a helyszíni ellenőrzéseket, s egyetértett azzal, hogy a tisztségviselőket megilletik egyes kiváltságok és mentességek.

Ezt követően az elnöklő Jakab István lezárta az általános vitát.

A konzuli védelemről szóló törvény módosítása

A külügyi tárca biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára a konzuli szolgálat feladatkörébe tartozó ügyintézés hatékonyságának fokozását, informatikai támogatását, az ügyfélbarát szemlélet erősítését nevezte a jogszabály-módosítás legfontosabb céljának. Az eddig miniszteri rendeletekben szabályozott hivatásos és tiszteletbeli konzuli kinevezéseket, feladatokat ezentúl törvényben szabályozzák, s pontosítják az előírásokat is - fejtette ki Mikola István.

Az államtitkár kiemelte, hogy átültetik a hazai jogrendbe a harmadik országban képviselettel nem rendelkezők védelmére vonatkozó tanácsi irányelvet is, amelynek célja, hogy a magyar állampolgárok konzuli védelmét kapjanak ott is, ahol nincs magyar külképviselet.

Bartós Mónika, a Fidesz vezérszónoka szerint a konzulok kibővült feladatköre miatt szükségesek a módosítások. Méltatta, hogy bekerül a magyar jogrendbe a harmadik országban képviselettel nem rendelkező országok uniós polgárainak védelme, amely révén másik tagállam segítséget nyújt a katasztrófa, háború, fegyveres összeütközés esetén.

Gyöngyösi Márton, a Jobbik vezérszónoka szerint a javaslat megfelel a magyarok érdekeinek, garantálja biztonságukat, ezért pártja támogatja azt. Üdvözölte az uniós irányelv átültetését és egyes definíciók módosítását; utóbbiak közül azt, hogy rögzítették: a konzul csak az ügyfél jóhiszeműsége esetén tudja hatékonyan végezni feladatát. Az ellenzéki politikus egyetértett azzal is, hogy a továbbiakban nem erőszakos bűncselekmények és balesetek esetére terjed ki a konzuli szolgálat.

Turgyán Tamás örmény szószóló a parlament nemzetiségek bizottságának képviseletében elmondta: támogatják a módosításokat, mert azok a jogbiztonságot szavatolják. Értékelése szerint végrehajtási rendeletben kellene rögzíteni, mire jogosultak azok, akik unión kívüli állampolgársággal is rendelkeznek.

Demeter Márta (MSZP) támogatásáról biztosította a javaslatot, ugyanakkor a hivatásos konzuli kinevezés feltételeinek részleteiről érdeklődött, felvetve: a kormánytisztviselők minisztériumi gyakorlatának előírása politikai kinevezetteknek adhat lehetőséget.

Mikola István utóbbira úgy reagált: megvitatja szakértőkkel a feltételeket és még a vita során visszatér a kérdésre.

Jakab István az általános vitát lezárta.

Adóztatási megállapodás Magyarország és Irán között

A jövedelem- és vagyonadók kettős adóztatásának elkerülését célozza az a megállapodás, amelyet a magyar és az iráni kormányfő írt alá tavaly novemberben, és amelynek kihirdetéséről a Háznak döntenie kell - mutatott rá expozéjában a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára.

Cseresnyés Péter kifejtette: a megállapodás kizárja a magánszemélyek és a vállalkozások kettős adóztatását, meghatározva, hogy az egyes jövedelemfajták és vagyontípusok esetében melyik szerződő állam joga az adóztatás. Az országok hatóságainak lehetősége lesz adóügyi információcserére, de egyeztető eljárás kezdeményezésére is.

Hangsúlyozta: a megállapodás megfelel a nemzetközi gyakorlatnak és a két ország gazdasági érdekeit szolgálja. Irán a régió több országával is kötött már hasonló megállapodást - indokolta annak szükségességét.

Bartos Mónika (Fidesz) arra mutatott rá: a vegyipari, gyógyszer- és élelmiszeripari, a gépipari vállalatoknak, valamint a turizmusnak is kedvezhet az egyezmény, de a környezetvédelmi technológiák számára is fontos lehet. Úgy ítélte meg: 2015-ben a kormányfői találkozó által új korszak kezdődött Magyarország és Irán kapcsolatában.

Gyöngyösi Márton (Jobbik) örömét fejezte ki, hogy a nyugati országok is belátták: nemcsak gazdasági, de geostratégiai szempontból is megkerülhetetlen Irán, ezért fel kell oldani a szankciókat. Kijelentette: pártja támogatja az egyezmény kihirdetését.

Velez Árpád (MSZP) is pártja támogatásáról számolt be, kijelentve: az egyezmény kiszámíthatóvá teszi az adóztatást.

10:30 - Napirend előtt: egészségügy, posta, Széchenyi-emlékév, csok

Az egészségügyről, a postatörvény módosításáról, a Széchenyi-emlékévről és a családi otthonteremtési programról (csok) volt szó kedden napirend előtt az Országgyűlésben.

LMP: béremelés kell az egészségügyben

Ikotity István (LMP) szerint az egészségügy válságáról mára csak a kormány nem hajlandó tudomást venni, pedig a hitegetés és a problémák szőnyeg alá söprésének ideje lejárt. Értékelése szerint spórolni akarnak a magyar emberek egészségén. Hozzátette: a súlyos válság annak köszönhető, hogy a kormány csak fenntartani akarta az egészségügy működésének látszatát, illetve sok pénzt kivonni a területről.

Hangsúlyozta, olyan fizetésekre van szükség, amelyekért megéri dolgozni, legalább 50 százalékkal kell emelni az alapbéreket.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt firtatta, ha igaz lenne, hogy a kormány nem veszi észre a problémákat, akkor miért hozott ez ügyben intézkedéseket az elmúlt öt évben. Példaként azt hozta fel, hogy csökkent azon orvosok száma, akik külföldi munkavállalásra kértek engedélyt.

Elmondta, hogy az elmúlt időszakban a vidéki kórházakban 104 milliárd forintot fordítottak gépekre, berendezésekre, a kórházak adósságrendezésére 60 milliárd forintot. Mint mondta, az LMP felsorolja a problémákat, amelyeket minden beteg lát, a Fidesz-KDNP ehhez képest a megoldásokat is felkínálja.

MSZP: miért titkosítják a posta közérdekű adatait?

Tóth Bertalan (MSZP) a postatörvény parlament előtt lévő módosítását kifogásolta. Azt is szóvá tette, hogy a posta menedzsmentjének 150 százalékkal nőtt a fizetése, miközben az alkalmazottak 1-4 százalékos emelést kaptak 2016-ban.

Elmondta, Szarka Zsoltnak, a posta vezérigazgatójának 2-ről 5 millió forintra nőtt a fizetése, de emellett felügyelőbizottsági tagságai is vannak. Példaként a Takarékbankot és az FHB-t említette, amelyekben a posta részvényes.

Azt firtatta, hogy a vezérigazgató a testületi üléseken milyen érdekeket képvisel: a Magyar Posta vagy a magáncégek, esetleg a fideszes háttérország érdekeit. Szerinte ez is közrejátszott abban, hogy Németh Szilárd (Fidesz) olyan javaslatot terjesztett be a Háznak, amelynek alapján a közpénzből működő posta közérdekű adatait titkosítanák.

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy több olyan állami cég van, így a posta is, amely az egyetemes szolgáltatáson kívül versenypiaci tevékenységet is folytat. Ezért életszerű az, ha ezekben a cégekben a kormányzat menedzserfizetéseket nyújt - közölte.

Hozzátette: a törvényjavaslat megfelel az adatvédelmi hatóság állásfoglalásának, az nem vonatkozik olyan tevékenységére, amely az egyetemes szolgáltatásra vonatkozik. Elmondta, a piaci tevékenységen kívüli minden más adat, például a menedzsment fizetése közérdekből nyilvános marad.

Jobbik: csökkennek a források az egészségügyben

Lukács László György (Jobbik) elmondta, hogy a Jó állam jelentés szerint az egészségügyre egyre kevesebbet, a GDP 5,6 százaléka helyett 4,7 százalékot fordít az ország, 2013 óta nem emelkedtek a források, úgy, hogy a gazdaság felfutóban van. A kórházak adóssága továbbra is nő, havonta 3-5 milliárd forinttal, havi alig 1000-1500 forintban mérhető a béremelés - közölte, megjegyezve: a dolgozók egyre kiégettebbek, növekszik a bérfeszültség is.

Hozzátette: a Jobbik valódi nemzeti konzultációt indít az egészségügy területén, és a kérdésekre adott válaszokkal érik el azt, hogy a kormány végre meghallja az emberek, a szakma hangját.

Rétvári Bence válaszában sok sikert kívánt a konzultációhoz, majd azt vetette fel, hogy öt évvel ezelőtt is megtehette volna ezt a Jobbik.

Az OECD-jelentésre hivatkozva közölte: 2010 előtti időszak a forráskivonás időszaka volt, de a Fidesz-KDNP időszakában nemcsak megállt ez a folyamat, hanem növekedtek is a források.

KDNP: az idén ünnepeljük Széchenyi István születésének 225 évfordulóját

Firtl Mátyás (KDNP) arra emlékeztetett, hogy 2016. szeptember 21-én lesz Széchenyi István gróf születésének 225 évfordulója. Véleménye szerint a 2014-ben Nagycenken elkezdődött fejlesztések célja, hogy méltó zarándokhellyé váljanak a Széchenyihez kötődő emlékhelyek.

L. Simon László, a Miniszterelnökség kulturális örökségvédelemért felelős államtitkára elmondta: április 8-án nagyszabású nyitórendezvényt, egy konferenciát rendeznek Nagycenken, ott mutatják be a posta által kibocsátott emlékbélyeget.

Szeptember 21-ére két nagy dologgal készülnek: az új állandó kiállítással, és a kastély egykori kápolnájának rekonstrukciójával - mondta. Közölte azt is, szakértői emlékbizottság készíti elő a kiállítást, a bizottság elnöke Gergely András, a Veritas Intézet kutatócsoportjának vezetője, tagja Estók János, Magyar Mezőgazdasági Múzeum főigazgatója, Fónagy Zoltán, az MTA kutatója, Dobszay Tamás, az ELTE docense, Velkey Ferenc, a Debreceni Egyetem docense.

Fidesz: soha nem látott mértékű otthonteremtési program indult

Selmeczi Gabriella (Fidesz) kijelentette: a kormány a népességcsökkenés jelentette kihívást a családok megerősítésével kívánja megoldani. A kormány soha nem látott mértékű programot indított, hogy a családok otthonhoz jussanak - közölte, utalva arra is, hogy a program a gazdaság élénkítésében is segít.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkár megerősítette: azt szeretnénk, ha minden magyar embernek lenne saját tulajdonú lakása és hogy több gyermek szülessen, a gazdaság is növekedjen.

Elmondta, a nem hivatalos összesítésekből látszik, több az új lakásokra vonatkozó igénylés. Arra kérte a bankokat, hogy a csokot akkor is fogadják el önrészként, ha a harmadik gyermek nem született meg.