Közel 788 ezer házgyári lakásban él az ország egyötöde - Komoly érték, fel kell újítani a panellakásokat

A panelek meghatározzák városaink arculatát. Nem véletlen, 1960-62 és 1986 között közel 788 ezer házgyári lakás épült az országban, amelyekben a népesség egyötöde él.

A tíz házgyárban évente 26.500–32.200 – a szegedi 2500-3000-et termelt –, a hat panelüzemben 4350 otthon elemeit állították elő, majd szerelték össze a helyszínen.

A Szovjetunióban Hruscsov pártfőtitkársága alatt indult az első nagy panelházépítési hullám. Ezeket az általában 5 emeletes, lift nélküli panelházakat a népnyelv „hruscsovka"-ként emlegette, a lakások belmagassága mindössze 230 centi volt. Brezsnyev idején indult meg a „brezsnyevkának" becézett panelházak építése, amelyeket lifttel és 265-270 centiméter belmagasságú, a korábbinál nagyobb alapterületű lakásokkal alakítottak ki.

Ezek a házak azonban egyre öregebbek lesznek, felújításra, átalakításra szorulnak. Ez a sors várhat a vásárhelyi Csengettyű közben lévő szalagtízesre, amelyből a Minőségi Otthoncsere Program keretében családi házakba költözhetnek a lakók. A visszavásárolt lakásokat a városnak mindenképpen fel kell újítania.

A megyében és az országban álló panelházak többsége a magyar szakemberek által továbbfejlesztett szovjet technológiával épült. Vagyis ezek már fejlettebb, negyedik, ötödik generációs házgyári lakások. Ezek elemei jórészt a 70-es években készültek, a Dél-magyarországi Magas- és Mélyépítő Vállalat szegedi gyárában is – közölték az általunk megkeresett, névtelenséget kérő vásárhelyi építészek.

Elmondták: ezek az épületek, házak hőtechnikailag sem rosszak, statikai szempontból pedig kifejezetten jók, még évtizedekig állhatnak. Komoly értéket képviselnek, ezért nem szabad lebontani – mint már volt róla szó –, felújítani és átalakítani kell, amire számos jó megoldás van Németországban az egykori NDK területén, Jénában és Drezdában.

A panelek még évtizedekig állhatnak, meghatározva egy-egy város arculatát. Fotó: Imre Péter

Akadnak gondok is: a szellőzésük kifejezetten rossz ezeknek az épületeknek, de a víz- és csatornarendszerrel, valamint a nem mai igényekre, terhelésre tervezett villamos hálózattal is vannak problémák. Az egykori NDK-ban át is alakították az épületeket, például erkélyeket toldottak hozzá, télikerteket hoztak létre, lakásokat nyitottak össze, nagyobb, tágasabb, élhetőbb lakrészeket kialakítva.

– A panelek felújítása kizárólag a teljes ház kiürítésével végezhető, nem lehet lakásról lakásra haladni, mert a benne lévő rendszereket függőlegesen kötötték össze. Ráadásul ha még esztétikailag is hozzá akarnak nyúlni, esetleg a homlokzatot felújítani, egy-két emeletet visszabontani, akkor ez még indokoltabbá teszi a kiköltöztetést – beszélt a rekonstrukció nehézségeiről [namelink name="Kincses Pál"] vásárhelyi építészmérnök.

Közép-Európa legnagyobb panelházakból álló lakótelepe Pozsonyligetfaluban (most Szlovákia, akkor Csehszlovákia) épült fel, lakossága meghaladja a 100 ezret. Az arányokat tekintve a csehországi Most bányászváros a legkülönlegesebb, a lakosság 80 százaléka panelházakban lakik. Magyarország legnagyobb lakótelepe az 1969 és 1986 között épült újpesti, 16 ezer 840 lakással, 36 ezer ott élővel.

A legnagyobb vidéki a pécsi Kertváros: 15 ezer 856 lakás 35 ezer lakóval. Érdekesség, hogy a baranyai megyeszékhelyen még van két óriástelep, Megyer 34 ezer és Uránváros 25 ezer lakóval.