Szeged és környéke

2017.07.05. 12:19

Öntik az uniós pénzt Kistelekre, mégis utolsók

Csak Kisteleken már ötmilliárdnál is több uniós támogatást nyertek, de az adatok azt mutatják, hogy az országban ebben a járásban átlagosan a legalacsonyabb az egy főre jutó jövedelem. Még a leszakadó Észak-Magyarországon is több pénz jut egy emberre.

Szlavkovits Rita

– Nyolcvanezer forintból élünk négyen. – Farkas Györgyék nyolc gyereket neveltek fel Kisteleken, már csak kettő él otthon, egyikük még általános iskolába jár.


A hajdanában kamionosként dolgozó férfi ma elektromos rokkantkocsival közlekedik.

– Teljesen tönkrementem abban, hogy naponta tizenhat órát is vezettem, én voltam a rakodó is. – Farkas György szerint akkor a cég tulajdonosa zsigerelte ki, most meg kénytelenek a kevés rokkantnyugdíjból kijönni.

A mellette szintén rokkantkocsiban ülő Csóka Károlynak is munka közben roppant meg a gerince. – Olvastam, hogy az átlagkereset háromszázezer forint, de mutasson már egyet itt a városban, aki csak megközelítőleg keres annyit.

Belerokkantak a munkába. Farkas György és Csóka Károly nem sok embert ismer Kisteleken, akinek nagy a jövedelme. Fotó: Török János

Farkas szerint a településen is vannak, akiknek valóban nagy a jövedelmük, de őket egy kezén meg tudná számolni.

Hova tűnnek el a százmilliók?


A mostani uniós ciklusban ötmilliárd forintos támogatás érkezhetett csak Kistelekre májusig bezárólag. A mezőgazdasági vállalkozók többnyire 5–15 millió forintos támogatást kaptak, persze akadnak olyanok is, akik 100 millió forintot nyertek fejlesztésre. A város zöldítésére is érkezik 700 millió forint, de egy vállalkozás mézgranulátum előállításának kutatására nyert közel 300 millió forintot. A Corex Projektfejlesztési Kft. Nemzeti Rugalmassági Terv készítésére nyert Kisteleken 300 millió forintot. Sőt, a Csipkerózsika-álmát alvó ipari parkban lévő cégek közül is nyertek újabb milliókat, ahogy a polgármester érdekeltségéhez tartozó Aqua Hotel is két pályázaton is befutó volt. Azok a mezőgazdasági vállalkozások, amelyek gépsorokra pályáztak, nagy valószínűséggel nem fognak több embert felvenni. A helyi cégek a munkaerő képzetlenségére panaszkodnak, de képzésekre vonatkozó pályázatokat nem láttunk, hacsak nem a Nemzeti Rugalmassági Terv fogja megoldani a járás gondját, hiszen a program a rugalmas foglalkoztatást terjesztené ki.

A közfoglalkoztatottak száma nem csökken

– Velem beszélt a múltkor is – nevet Szilasi Terézia, akivel valóban találkoztunk már, amikor arról írtunk, hogy az egyik multi a kisteleki közmunkások között toborzott, de kevesen álltak kötélnek, inkább maradtak közfoglalkoztatásban. Terézék talicskával tolják a szemetet a gyűjtőbe Kósa Mátéval, aki tíz éve közmunkás.


 – A hetven közfoglalkoztatottból öten-hatan elhelyezkedtek, de jöttek helyettük újak – magyarázta áprilisi cikkünkben Nagy Sándor, Kistelek polgármestere. Arról is beszélt a kisváros vezetője, hogy a helyi munkaerőpiac nem tudja felszívni a közfoglalkoztatásban dolgozókat, mert ők az elmúlt évtizedekben vagy a mezőgazdaságban dolgoztak idénymunkában, vagy saját kis gazdaságukat művelik, így nehezen illeszkednek be. Egyedül a Kisteleki járásban tavaly május óta nem csökkent a regisztrált álláskeresők száma, akkor és most is 570 embernek nincs munkahelye a térségben, ahol összesen a hat településen tizennyolcezren élnek.

Másutt is soknak számít a százezer

– Ha az alacsony jövedelmekről akarnak írni, akkor ne őket kérdezze – az időslátogató szerint a látássérült lányával élő Gyöngyösi Józsefné tehetősnek számít a Szegedi járáshoz tartozó Dócon.

– Kettőnknek valóban 180 ezer forintunk van, ebből vesszük a 30 ezer forintos gyógyszert, megvettük már a tűzifát is – Gyöngyösiné Julika attól fél, hogy a leégett kéményüket nem tudják megcsináltatni, így a fát is hiába vették. Dóc nem hátrányos helyzetű térséghez tartozik, de a legtöbb dóci a kistelekiekhez hasonlóan él, az ő átlagukat Szeged húzza fel.


Az átlagos egy főre jutó éves nettó jövedelem a Kisteleki járásban nem éri el az 500 ezer forintot, ezzel érdemelte ki a sereghajtó szerepét. Ha azokra vetítve számoljuk ki az egy főre jutót, akik adóznak is, magyarán van munkahelyük, akkor ez az egy évre jutó nettó összeg 1,2 millió forint. Ez azt jelenti, hogy a legtöbb Kisteleki járásban dolgozó nettó fizetése havonta százezer forint körül lehet. Akiknek nincs állásuk, ennyi sem jut. Valószínűleg nem csak a Kisteleki járásban. Ez az átlag. Nem tudják errefelé, hogyan jött ki a 300 ezer forintos országos átlagkereset.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!